Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A termékenységi arányszám (vagyis annak mutatója, hogy a nők átlagosan hány gyereket vállalnak Magyarországon) a mélypont 2011-ben 1,24 volt, ezt mostanra 1,5-re sikerült feltornázni. Ezzel az EU egyik legrosszabbul teljesítő országából a középmezőnybe kerültünk.
Ezt Kapitány Balázs pozitív előrelépésnek tartja. Csakhogy a potenciális gyerekvállalók száma rendkívül gyorsan csökken. Évről évre 30 ezerrel kevesebb szülőképes korú nő él Magyarországon, és ebben a kivándorlási adatok nincsenek is benne. Összességében tehát nőtt a gyermekvállalási kedv, többen vállalnak gyereket, még akkor is, ha első látásra ez nem is tűnik nyilvánvalónak.
A kutató szerint a legnagyobb problémát az jelenti, hogy mára a hagyományos családpolitika szinte az összes töltényét ellőtte. A termékenységi mutatók javításához tulajdonképpen már minden lehetséges eszközt felhasználtak: a családi adókedvezményt, a gyed extrát, a csokot és számos pénzügyi intézkedést. Ezzel viszont még mindig csak a kitűzött út harmadát sikerült megtenni - mondta a szakértő a portálnak.
Emellett voltak kísérletek bölcsődefejlesztésekre, ösztönözték a munkahelyi bölcsődék létrehozását, támogatták a családbarát szülészeteket és a diplomás gyedet is. Ehhez hasonló módszerekkel viszont csak 1,6-ra, optimistább szakértők szerint 1,7-re lehet felemelni a termékenységi mutatót, a további növekedés viszont sokkal radikálisabb lépéseket igényelne. A mai magyar társadalomban egész egyszerűen nincs benne az a cél, amit a kormány kitűzött magának - fogalmazott Kapitány.
