Pörög a magyar gazdaság, de meddig?

A magyar gazdaságban idén és jövőre a leggyorsabban az építőipar bővül. Az ipari termelés havi ingadozása továbbra is jelentős. Az év egészében várható 5 százalék feletti bővülés lényegesen gyorsabb a tavalyi közel stagnálásnál, de érezhetően elmarad a 2014-2015-estől. Ennek fő oka a járműipar húzóerejének kifulladása - vélik a GKI kutatói.

Idén az első kilenc hónapban a fogyasztói árak átlagosan 2,4 százalékkal nőttek. A belső tényezők közül elvileg a költség- és vásárlóerő-oldalról egyaránt áremelést gerjesztő gyors bérnövekedés inflációs hatású, de ez egyelőre alig érzékelhető. A viszonylag erősebbé vált forint is fékezi az amúgy is alacsony külső áremelkedés begyűrűzését. Az élvezeti cikkek adóemelése serkenti, néhány termék áfájának csökkentése visszafogja az inflációt, bár a piaci hatások ez utóbbit részben ellensúlyozzák. Idén 2,5, jövőre 3 százalék körüli fogyasztói árindex valószínű - olvasható a prognózisban.

A bruttó keresetek idén 13, jövőre 7 százalék körüli mértékben emelkednek, ezen belül főleg idén a költségvetési szektorban dolgozóké bővül gyorsabban. A közmunkások száma csökken.

Az államháztartás pénzforgalmi hiánya 2017 első három negyedévében már mintegy 6 százalékkal meghaladta az éves előirányzatot, ami az EU-támogatások megelőlegezésének következménye. Mivel ez utóbbi nem érinti az eredményszemléletű deficitet, a GKI idén a tervezettnél csak valamivel magasabb, 2,5-3 százalék közötti GDP-arányos hiányra számít.

Jövőre is ebben a sávban várható a deficit. A magas pénzforgalmi hiány - mivel azt finanszírozni kell - azonban veszélyezteti a GDP-arányos államadósság EU által elvárt mintegy 0,8 százalékpontos csökkentését. Amennyiben az Eurostat álláspontjának megfelelően az Eximbankot és az MNB-alapítványokat az államháztartáson belülre kell sorolni, az tovább fékezheti a javulást - vélik a GKI szakértői.