Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az általunk konvergencia 2.0-nak neveztet időszak 2019-ig eltarthat - fogalmazott az elemző. A felzárkózóban lévő magyar gazdaság növekedési kilátásai kedvezőek, egyensúlyi folyamatai nem adnak okot túlzott aggodalomra, az inflációs kockázatok pedig mérsékeltek. A korábbi időszakban az unióhoz gazdaságához képest a magyar tempó átlagosan három, mostanában pedig két százalékkal gyorsabb - magyarázta Török.
A gazdaságpolitika növekedésösztönző, de egyelőre nem látszanak a túlfűtöttség jelei. Az infláció várhatóan 2018 második negyedévétől 3 százalék fölé kerül. Idén és jövőre is 4 százalék közelében lesz a GDP növekedési üteme, a külkereskedelmi többlet mérséklődik.
Tágabbra nyílhat az erszény
Török szerint van tér a büdzsében további célzott intézkedésekre. Ezekkel is stabilan a GDP három százaléka alatta majd a hiány.
A hazai gazdaságpolitika növekedésösztönző: a jegybanki politika a hitelezés ösztönzéséről, a stabil árfolyamról és az alacsony kamatokról szól. A kormányzati politika - különösen a közelgő választásokra való tekintettel - szintén a gyors gyarapodásban érdekelt, és megvan a mozgástér a költségvetésben a szükségesnek tartott egyedi intézkedésekre, legyen szó EU támogatások előfinanszírozásáról, magasabb nyugdíjakról, különböző állami beruházásokról vagy egyéb lépésekről. Ezzel párhuzamosan az EU-források fokozott ütemű lehívása szintén napirenden van.
A kérdés az, hogy milyen növekedésre lesz képes a magyar gazdaság, amikor a külső környezet kevésbé lesz támogató, amikor a kamatok emelkedni kezdenek, amikor a költségvetési mozgástér kimerül és amikor kevesebb EU-forrás felhasználására lesz majd lehetőség. Ez nincs is olyan távol már, 2020-tól a fenti pontok többségével számolni kell - vélik a Raiffeisen Bank elemzői.
Ebben az esetben a növekedési ráta visszatér a potenciálishoz. Számításaik szerint a potenciális növekedési ráta jelenleg 2 százalék környékén van. A magyar gazdaságban megfigyelt folyamatok - elsősorban a munkaerő-szűkösség miatti gyors hatékonyságnövelő vállalati beruházás-növekedés - abba az irányba mutatnak, hogy ez a mutató magasabb lehet majd -, így 2020 környékén 2,5 százalék körül lehet.
| Megnevezés | 2017 | 2018 |
| GDP (éves változás, %) | 3,8 | 3,6 |
| Infláció (éves változás, %) | 2,5 | 3,2 |
| Munkanélküliség (éves átlag, %) | 4,2 | 3,9 |
| Alapkamat (év végén, %) | 0,9 | 0,9* |
| Euróárfolyam (forint) | 310 | 315* |
| * 2018. szeptember Forrás: Raiffeisen | ||
A fundamentumok változatlanul a forint mellett szólnak kezdve a fizetési mérlegünk többletétől az utóbbi évek felminősítéséig, valamint a hozamok és a cds-felár csökkenéséig.
A jegybank az árstabilitás megőrzése szempontjából, a kivitel támogatásából, valamint mérlegcsökkentéséből fakadóan ezzel szemben még hosszú ideig a gyenge forintban lehet érdekelt, és ezért az ezzel kapcsolatos elköteleződése a következő években is fennmaradhat. Mindezek alapján pedig a kockázatok továbbra is kiegyensúlyozottak maradhatnak, az árfolyam pedig a közeljövőben is a 310-es szint közelében alakulhat egészen 2018 második feléig, amikor az ECB mennyiségi lazításának leépítése a 315 körüli szintekig gyengítheti a forintot. Az ország pénzügyi sérülékenysége fokozatosan csökken, így a következő időszakban további felminősítések jöhetnek.
Jövőre - alapvetően a tartósan gyors bérnövekedés miatt - inflációs meglepetés jöhet - jelentette ki Török Zoltán. Véleménye szerint ez azonban nem változtat az MNB inflációs politikáján. Ráadásul a bérköltségek emelkedése mellett a cégek javítanak a hatékonyságukon is, miközben a piaci verseny mérsékelheti az áralku erejét, így az inflációs transzmisszió gyengébb erejű.
Összességében hiába haladja majd meg a pénzromlás üteme 3 százalékos inflációs célt, benne marad a 2-4 százalékos MNB-s toleranciasávban.
Címlapkép forrása: Pexels.com.
