Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A médiapiac átalakulása idén komoly politikai vitákat váltott ki a nyilvánosságban. Ennek legutóbbi példája a Népszabadság megszűnése körüli tiltakozáshullám és vita a sajtószabadság helyzetéről - írta a Századvég.
Legújabb országos, reprezentatív közvélemény-kutatásuk ezért két olyan, egymással szembenálló állításról kérte a válaszadók véleményét, amely a sajtószabadság körüli vitákban megfogalmazódott. A kutatás adatai szerint a felnőtt lakosság 60 százaléka azzal az állítással ért egyet, amely szerint \"Magyarországon érvényesül a sajtószabadság, mindenki megtalálhatja a sajtó jelenlegi kínálatából azt, ami az ő politikai nézeteinek, ízlésének megfelel\".
A megkérdezettek 35 százaléka ezzel szemben úgy vélekedik, hogy \"Magyarországon nincs sajtószabadság, ezt bizonyítja az olyan sajtótermékek megszűnése is, mint a Népszabadság\". Öt százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni. A sajtószabadság érvényesüléséről eltérő véleményen vannak a magukat bal- és jobboldalinak valló választók. A baloldaliak 81 százaléka szerint nem érvényesül a sajtószabadság, a jobboldaliak ezzel ellentétesen vélekednek: 85 százalékuk szerint Magyarországon működik a sajtószabadság. A \"középen álló és a bizonytalan szavazók\" között is többségben vannak, akik szerint van sajtószabadság: 59 százalékuk, illetve 55 százalékuk vélekedik így.
A kutatócég szerint az adatfelvétel arról tanúskodik, hogy a sajtószabadsággal kapcsolatos éles kritikák és kétely \"egy politikai értelemben jól körülhatárolt (...) kisebbség: a baloldali és liberális orientációjú állampolgárok körében talál támogatásra\".
Az MSZP, a Demokratikus Koalíció és az Együtt szavazói 60-80 százalékos arányban gondolják úgy, hogy csorbul a sajtó szabadsága, például a Népszabadság megszűnésével. Más társadalmi és választói csoportok azonban nem osztják ezt a vélekedést.
A Századvég telefonos kérdőíves közvélemény-kutatásában ezer véletlenszerűen kiválasztott felnőtt embert kérdezett meg múlt péntektől hétfőig. Az elemzésben közölt adatok legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna - olvasható a közleményben.
