A szavazólapokat tilos előre lebélyegezni; csak a választópolgár jelenlétében pecsételheti le, azaz \"érvényesítheti\" a bizottság egyik tagja.
Amikor a választó megjelenik a szavazatszámláló bizottság előtt, a bizottság először ellenőrzi a személyazonosságát és a lakcímét vagy a személyi azonosítóját (személyi számát), valamint azt, hogy szerepel-e a szavazóköri névjegyzékben.
Ha a szavazásnak nincs akadálya, akkor a bizottság egyik tagja a népszavazási szavazólapot a hivatalos bélyegzővel lepecsételi a szavazólap bal felső sarkában, és a hozzá tartozó borítékkal együtt átadja a választópolgárnak.
Mit láthat?
A szavazólapokat többféle biztonsági jellel is ellátták. Szabad szemmel látható biztonsági elem az alnyomatos papír, ami a fény felé fordítva a szőnyegszerűen elhelyezett Magyarország-címert mutatja, valamint a Magyarország körvonalát - és benne a 2016-os számot - mutató riccelés, perforálás. A szavazatok elhelyezésére szolgáló körök pedig zöldek.
A választópolgár a névjegyzéken aláírásával igazolja, hogy átvette a szavazólapot. Az írásképtelen választópolgár helyett a szavazatszámláló bizottság két tagja írja alá a névjegyzéket, e körülmény feltüntetésével.
A szavazólapok és a boríték átnyújtása után a szavazatszámláló bizottság - kérésre - elmagyarázza a szavazás módját, de a választót nem befolyásolhatja döntésében.
Mikor érvényes és mikor érvénytelen a szavazat?
Érvényesen szavazni az \"igen\" vagy a \"nem\" feletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal (+ vagy x jellel) lehet. Nem tekinthető érvényes szavazatnak az egyik válasz \"bekarikázása\", \"besatírozása\", \"kipipálása\", és az sem, ha nem a válasz alatti karikában metszik egymást a vonalak.
A szavazat érvényességét - ha az egyéb feltételeknek megfelel - nem érinti, ha a szavazólapra bármilyen megjegyzést írtak. A ceruzával leadott szavazat azonban érvénytelen.
Szavazni csak a szavazóhelyiségben lehet, de a választópolgár nem kötelezhető annak használatára. A szavazólapok kitöltésének ideje alatt csak egy választópolgár tartózkodhat a szavazófülkében.
Miután a választópolgár kitöltötte a szavazólapot, borítékba teszi és az urnába dobja. Ha az urnába helyezés előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, kérésére a bizottság az elrontott szavazólap helyett újat ad. A cserére egy esetben, és csak az urnába helyezés előtt van mód.
Az elrontott szavazólap hátoldalára a szavazatszámláló bizottság felvezeti a \"rontott\" megjegyzést, és bevonja. Az elrontott szavazólapok számát a választás szavazóköri eredményéről készült jegyzőkönyvben rögzítik.
Fontos szabály, hogy az urna felbontása után, a szavazatok ellenőrzésekor a szavazatszámláló bizottság nem veszi figyelembe azokat a szavazólapokat, amelyeken nem szerepel pecsét. Ezek nem jelennek meg a jegyzőkönyvben érvénytelen szavazatokként, egyszerűen úgy tekintenek rájuk mint amelyeket nem dobtak be az urnába, hanem \"hazavittek\" a választók. Ha a szavazólapon szerepel pecsét, de nem a szavazólap bal felső sarkában, a szavazólap érvényesnek számít.
