Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Azt régóta lehet tudni, hogy Magyarországon, illetve az egykori keleti blokk országaiban jóval magasabb azoknak az aránya, akik nem saját tulajdonú lakásban laknak, mint a nyugat-európai országokban, például Németországban, Ausztriában, Svájcban és az Egyesült Királyságban is - ott 50 százalék környékén van ez a mutató, nálunk 80-nál is több. Romániában jóval 90 százalék fölött vannak azok, akik saját tulajdonú lakásban élnek - magyarázta az Otthontérkép vezető elemzője. Ez a mutató azért fontos, mert egy olyan országban, ahol milliószámra élnek emberek különböző minőségű bérlakásokban, a jól átgondolt feltételekkel működő piacnak megvannak a hagyományai is.
Az árakat úgy érdemes összehasonlítani, hogy milyen arányban kell az átlagos jövedelmünket lakhatásra fordítani. Jelenleg Magyarországon meglendültek a bérlakásárak, amelynek több oka is van; például az ingatlanok turisztikai típusú felhasználása, valamint az, hogy a fiatalok első körben inkább bérelnek, nem akarnak lakást vásárolni, hitelt felvenni.
Magyarországon jelenleg, a hivatalos átlagfizetésekhez képest, 35-50 százalék között mozog a kétkeresős modell lakhatásra fordított költsége. Ez azt jelenti, hogy ahhoz, hogy egy 70-80 négyzetméteres bérelt lakásra a teljes bevételünk majdnem felét rá kell szánni. Nyugat-Európában ez 25 vagy az alatti százalék is lehet - mondta Ditróy.
A visegrádi országokban nem annyira jó a helyzet, mint a németeknél, de Magyarországon most alacsonyan vannak a hivatalos átlagkeresetek, tény az is, hogy a lakásárak mindenhol magasabbak.
