Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A június 23-ai referendum óta eltelt időszakban 10 647 brit lakos regisztrált az új-zélandi bevándorlási hivatalnál a The Guardian keddi jelentése szerint. Az előző év azonos időszakában 4599 volt ez a szám - írta a brit lap új-zélandi forrásokra hivatkozva.
A népszavazás másnapján 998 brit regisztrált, ami csaknem tízszerese az előző napi 109 jelentkezésnek. A regisztráció révén lehetőség nyílik a tájékozódásra, többek között a munkavállalási lehetőségekről. Új-Zélandon jelenleg baromfitenyésztőkből, pékekből, síoktatókból, fogorvosokból és kárpitosokból van égető hiány.
A New Zealand Herald című lapot idézve a The Guardian a munkavállalási lehetőségek mellett az új-zélandi élet előnyei között említette a lenyűgöző tájat, a kellemes éghajlatot és legfőképpen azt, hogy az ország \"18 ezer kilométerre van Boris Johnson\" külügyminisztertől, a kilépéspárti kampány vezéralakjától. A New Zealand Herald szerint megfizethető a lakhatás, nincsenek dugók és ellentétben Angliával, a \"helyi rögbiválogatott tényleg rögbit játszik\".
Komolyabb helyzetértékelések szerint az EU-népszavazás valóban komoly tényező a középosztálybeli brit értelmiségiek döntéshozatalában, sokakat közülük ugyanis elkeserít honfitársaik szűklátókörűsége és nacionalizmusa, és valami másra vágynak.
\"Új-Zéland pedig valóban nagyon más: multikulturális, rendkívül toleráns, jó az életszínvonal és jobb az éghajlat\" - mondta Paul Spoonley, az aucklandi Massey Egyetem tanára a Heraldnak.
Régebben az Egyesült Királyságból és Írországból érkezett a legtöbb bevándorló Új-Zélandra, a 2013-as népszámlálás szerint viszont megelőzték őket az ázsiai születésű bevándorlók. A csendes-óceáni országban élő 4,5 millió emberből minden negyedik külföldön született a statisztikák szerint.
2015 júniusa és 2016 júniusa között 4934 brit kapott letelepedési engedélyt, 22 633 munkavállalói, 1176 pedig diákvízumot.
A The Guardian emlékeztetett arra, hogy a Google szerint az EU-népszavazás után sok brit indított keresést a kivándorlás lehetőségeiről, elsősorban Írországra és Franciaországra vonatkozóan. Hatszáznyolcvan százalékkal nőtt az arra vonatkozó keresések száma is, hogy miként lehet a brit fennhatóság alatt álló Gibraltárba költözni.
