Az egyik hitelkeret-megállapodás 200 millió eurót biztosít közlekedési beruházásokra, a másik alapján pedig 100 millió euró hitelforrás áll rendelkezésre egyéb ágazati, városfejlesztési projektekre.
Bagdy Gábor az aláírást követően azt mondta: a főváros az elmúlt években évről évre előrelépett olyan rangsorok alapján, amelyek nagyvárosok, fővárosok élhetőségét vizsgálták, vagy éppen azt, hogy hova jó utazni. Ahhoz, hogy ez a lendület megmaradjon - tette hozzá - újabb beruházásokra, fejlesztésekre van szükség, ezekhez pedig beruházási pénz kell.
A következő európai uniós fejlesztési ciklusban az EU-s és a kormányzati támogatások mellett kiemelkedő szerepe van ennek a megállapodásnak, amelyen keresztül a főváros \"saját forrásait tudja megmozgatni\", és amely lehetőséget ad arra, hogy Budapest fejlődésének lendülete megmaradjon - mondta.
Baranyay László úgy fogalmazott: a megállapodás jelentősége egyebek mellett az, hogy biztosíthatja EU-támogatások kiegészítő finanszírozását, illetve a saját erőt. Jelezte: ezekből a forrásokból a főváros új, elsősorban közlekedési beruházásokat végezhet, illetve felújításokat, bővítéseket, korszerűsítéseket hajthat végre. Ez javíthatja minden budapesti életminőségét, és hozzájárulhat a gazdasági teljesítmény növekedéséhez is - mondta.
Közölte, a két hitel hosszú lejáratú, 30 éves, illetve 25 éves futamidejű. Részletezte: a hiteleknél hatéves türelmi periódus áll rendelkezésre, ez idő alatt csak kamatokat kell fizetni, és a kamatfeltételek \"meglehetősen kedvezőek\". Hozzátette: a forrásokat a főváros a jövő év elején igénybe veheti.
A közreadott sajtóanyag szerint az EIB a hitelkeretből finanszírozható projekteket a főváros javaslatára vizsgálja és hagyja jóvá. A hitelkeret lehetőséget ad arra, hogy a főváros jelentős közlekedési beruházásoknál EU-s támogatások önerejét finanszírozza.
Az egyéb ágazati beruházásokat finanszírozó (városfejlesztési) 100 millió eurós hitelkeretből környezetvédelmi, energiahatékonysági, szennyvíz- és hulladékgazdálkodási, városrehabilitációs, valamint az információs társadalomhoz köthető fejlesztésekre költhetnek.
