Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Úgy tűnt, nyugodtan alhatnak az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. alkalmazottai, amennyiben az év végi bónuszt az államadósság csökkentéséhez kötötték. Nem kell nagyot ugrani, hisz a GDP idén 2,7 százalékkal is nőhet, vagyis akár jelentősen csökkenthet az adósságmutató. Ennek ellenére alig 0,1 százalékpontos hiánycsökkentést terveztek be erre az évre, így december 31-re a GDP 76,1 százalékára kellene csökkenteni az államadósságot.
Az államadósság mértékét három tényező befolyásolja: a finanszírozási igény, az euró/forint árfolyam alakulása, és a jegybanknál tartott kormányzati betét mértéke. Az államadósság volumene jelentősen nőtt január óta: a központi költségvetés adóssága - amely 97 százalékban lefedi az államadósságot - 23 881 milliárd forintról 25 505 milliárd forintra emelkedett, ami az év közbeni GDP-növekedés ellenére is számottevő, hisz a GDP-arányos mutató 74,2 százalékról 76 százalékra nőtt. A GDP mértéke 2015 egészében várhatóan eléri 33 600 milliárd forintot, vagyis egyszázalékos adósságcsökkentéshez mintegy 330 milliárd forintos adósságlefaragás szükséges. Ez nem jelent megoldhatatlan problémát, miután december 21-én jár le egymilliárd eurónyi (317 milliárd forint) PEMÁK eurókötvény. Ezzel kapcsolatban az elemzők kész tényként kezelik, hogy azt a kormányzati tartalékokból - például a jegybanki betétből - kifizeti a kormány, így csökkentve az adósságot.
Előtörlesztés jön a devizapiacon?
Tovább mérsékelheti az adósságot, a jövő év eleji lejáratok előtörlesztése. Ezzel kapcsolatban a Portfolio hívta fel a figyelmet, hogy a jegybank mérlegében már 310 milliárd forintnyi deviza államkötvény van - ami hónapról hónapra növekszik. Az MNB e kötvényeket a piacról vásárolja fel, amennyiben ezt a tételt az ÁKK még az idén visszavásárolja az MNB-től, úgy ekkora összeggel mérsékelhető az államadósság.
Mindezen akció pénzügyi fedezetére bőséges tartalékkal szolgál a kormányzat jegybanki betétje. Az MNB legfrissebb adatai szerint november végén 2066,3 milliárd forint pihent az Kincstári Egységes Számlán (KESZ). A KESZ a kormány folyószámlája, ebből lehet finanszírozni a béreket, kiadásokat és végső soron ide kerülnek az adóbevételek. A KESZ forrásigénye általában a hónap első napjaiban magas - ekkor fizetik a béreket, nyugdíjakat - majd tizedike után érkeznek az adóbevételek.
Mivel ez a vésztartalék, a KESZ-számlát teljesen nem lehet lenullázni, ugyanakkor az államháztartás biztonságos finanszírozásához elég lehet mintegy ezermilliárd forintos állomány. Volt már arra példa, hogy ennél \"mélyebbre\" mentek: 2013 decemberében 750 milliárd forintra csökkentették a KESZ állományát, épp az államadósságcél elérése érdekében. A 2015. november végi 2066,3 milliárd forint idei csúcsot jelent, vagyis bő ezer milliárdos, de akár 1200 milliárd forintos - a GDP bő három százalékára rúgó - mozgástere van a kormánynak az államadósságcél beállításához.
Gyengül a forint - ez most különösen nem jó
A harmadik tényező, a devizaárfolyam viszont nem a legkedvezőbben alakul. Jelenleg az államadósság 33 százalékát devizában jegyzik. Minden, devizában kibocsátott instrumentumot az árfolyamkockázatok mérséklése végett euróra váltanak, így csak egyfajta árfolyamkockázatot fut az állam. Tavaly december 31-én 314,89 forint volt az euró árfolyama, ez lesz a bázis az idei szilveszteri fordulóra.
A forint az elmúlt hónapokban ennél erősebb volt, ám az elmúlt hetekben gyengülni kezdett, hétfőn már 317 forintot kértek egy euróért. Amennyiben a következő hetekben ez a trend fennmarad, úgy árfolyamon átértékelődési veszteséget szenved el a kormány - magyarán akkor is nő a forintban számolt devizaadósság értéke, ha devizában nem változik.
Lesz-e devizakötvény-kibocsátás?
Az ÁKK szerdán ismerteti a 2016-os finanszírozási tervét: az idén szerencsés helyzetben volt az adósságkezelő, nem volt szüksége devizakötvény kibocsátására, így az államadósság devizakitettségét sikerült mérsékelni.
A jelenlegi stratégia egyik fő célja, hogy a devizaarány 2018-ig 25 százalék alá csökkenjen. Ezen az úton haladva az ÁKK Zrt. valószínűleg arra törekszik majd, hogy a jövőre lejáró jelentős - mintegy 5 milliárd eurónyi - devizahitelt és -kötvényt is a forintpiacról finanszírozza meg - ennek részleteire ma derülhet fény.
