Jelezte: nem írnák elő, hogy mekkora kkv-hitelállomány- növekedést kell vállalniuk a bankoknak, nem a vállalás mértéke számít, hanem az iránya. Azok a bankok, amelyek nem vállalják a kkv-hitelállományuk növelését, nem járulnak hozzá a hazai össztermék (GDP) növeléséhez - jelentette ki. Az MNB alelnöke rámutatott, hogy a jegybank önfinanszírozási programjában meglévő kamatcsere-lehetőségnél az ntp piaci hitelprogramja (php) előnyösebb feltételeket ajánl a bankoknak. A preferenciális árazás ebben az esetben \"értelemszerűen nagyobb lesz\" a bankok hitelezési aktivitása növelése érdekében.

Elmondása szerint a jegybank célja, hogy azt a pénzt, ami egy banknak az eszközoldalán jegybanki betétben van, tegye át kkv-hitelbe, ehhez a jegybank \"elég jelentős\" ösztönzőt ad. Ha pedig erre nem képes hitelkeresleti okokból, akkor legalább az állampapírt válassza - tette hozzá. Az MNB kedden bejelentette: 2016 januárjában elindítja a növekedéstámogató programot (ntp), ami a bankok piaci hitelezéshez visszatérését segíti elő a növekedési hitelprogram (nhp) fokozatos kivezetésével és az új piaci hitelprogram (php) meghirdetésével.

A programok eredményeképpen a vállalati, illetve a megcélzott kkv-hitelállomány 2016-ban 250-400 milliárd forinttal emelkedhet, ami 5-10 százalékos éves hiteldinamikának felel meg.