Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Velkey György kiemelte, az egészségügyi közkiadások a GDP 4,7 százalékára csökkentek, márpedig a 2015-ös \"Jó állam\" jelentés szerint a GDP arányos egészségügyi kiadások nagysága statisztikailag igazolhatóan függ össze az egészségi állapottal. Magyarország e téren Európa-szerte a legrosszabb értéket mutató államok között van, Hollandia 13, Franciaország a GDP 11,5 százalékát költi egészségügyre. Az egészségügyi kiadások csökkenése kritikus helyzetbe sodorhatja az ágazatot - idézte a jelentést Velkey.
A Kórházszövetség elnöke Banai Péter Benő előtte elhangzó előadására reagálva - melyben a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára a 2010-2015, és a 2015-2016 közötti egészségügyi költés növekedéséről beszélt - rámutatott, feltétlenül látni kell a számok mögött, hogy a gyógyító-megelőző kassza növekedése béremelésre, és nem működésre fordítódott. Ez a béremelés is 2012-2013-ban, azaz túl régen zajlott, és túl kis mértékű volt, nem stabilizálta az orvosok és ápolók magyarországi jelenlétét. A működésre fordítható pénzeknél viszont látni kell a hiányt - hangsúlyozta Velkey.
Téveszmék terjednek az egészségügyről
Téveszmének nevezte, hogy sokat költünk a kórházakra: a referenciaként emlegetett (szomszédos) országokban a kiadások nagyobb hányadát fordítják a fekvőbeteg ellátó rendszerre. A források növelésére és monitorozására van szükség. Az adósságállomány mögött egyértelműen a források hiánya áll, és nem igaz, hogy a rendszerszinten rossz hatékonyság, a nem megfelelő struktúra és betegutak. A betegek számára a legeredményesebb ellátás biztosítása és a munkatársak megtartása a kórházigazgatók fő feladata, ez pedig adósságot termel - fogalmazott Velkey.
A Kórházszövetség elnöke a küszöbönálló struktúraátalakítás kapcsán arra is felhívta a figyelmet: lehet, hogy OECD összehasonlításban nálunk több a kórház, az egészségügyi mutatókhoz, a betegekhez és a kulturális háttérhez képest azonban nem. Kicsi a mozgástér, mert számot kell vetni azzal is, hogy megfelelő szociális infrastruktúra nélkül sok beteg kényszerből tovább marad a kórházban, mint indokolt lenne. Ezért ennek a területnek a fejlesztése, az egészségügyi és a szociális ellátások szétválasztása is a legfontosabbak közé tartozik.
Az egészségügy csak a harmadik a kormánynál
Banai Péter Benő, az NGM államtitkára előadásában kifejtette, az egészségügy a kormányzat prioritási listáján a harmadik helyen áll, jövőre az ideinél 45 milliárd forinttal jut több az ágazatnak. A kórházadósság újratermelődése kapcsán azt mondta, az egészségügyi intézményeknél is hasonlóképpen kellene eljárni, mint az önkormányzatoknál, ahol a konszolidációval együtt járt a struktúra átalakítása.
