Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az idén várhatóan lassul a GDP növekedési üteme, szemben az EU és a volt szocialista országok trendjével - áll a Pénzügykutató Zrt. friss makrogazdasági előrejelzésében. A társaság 2015-re 2,9 százalékos gazdasági növekedésre számít a tavalyi 3,6 százalék után, amivel viszont utolérjük a válság előtti, 2008-as szintet - igaz, ezt a teljesítményt a visegrádi országok már korábban abszolválták, illetve túlszárnyalták.
A lassulást az uniós források elapadása, emiatt az állótőke-felhalmozás dinamikájának zuhanása okozza, miközben a hazai fogyasztás élénkül. Utóbbi a túltervezett inflációhoz igazított reáljövedelem-többletnek és a forintosításnak köszönhető. Termelési oldalról a növekedést a kedvező konjunktúrához kapcsolódó nettó export fűti. 2016-ra az ideinél lassabb, 2,4 százalékos növekedést várnak, a kedvező külső konjunktúra ugyanis nem tudja kompenzálni a beruházások visszaeséséből adódó növekedési veszteséget. Aláhúzták: e prognózisnak lefelé mutató kockázatai vannak, ugyanis az uniós források igénybevételi lehetőségének vártnál nagyobb beszűkülése, a VW-botránynak a magyar járműipar kibocsátására és exportjára gyakorolt, ma még felmérhetetlen hatása egyaránt mérsékelheti a növekedést.
Jövőre is fel tudunk mutatni egy tűrhető növedesi ütemet a három éve tartó bővülés után, a válságból valóban kifelé jön a gazdaság, és pozitívan lehet megítélni az egyensúlyi mutatókat is - fogalmazott Várhegyi Éva, a Pénzügykutató tudományos tanácsadója. A növekedés mögött - pl. EU-források, külső konjunktúra - tartós tényezők állnak, de olyan szerkezetben működik a gazdaság, amik nem teszik lehetővé a felzárkózást, sőt, romló versenyképességet idéznek elő.
Napi.hu
A külső konjunktúra kedvező, a növekedés belső forrásai viszont mostohán alakulnak: míg az idén egy kb. 3 százalékos beruházás-növekedés összejöhet (ez jelentősen elmarad a tavalyi közel 16 százaléktól, az uniós források elmaradása miatt), jövőre közel 2 százalékos mínusz jöhet. Ez a csökkenés az MNB növekedési hitelprogramjának dacára történik, illetve láthatóan nem hatnak ösztönzően az alacsony kamatok és az export számára kedvező gyenge forint sem - emelte ki Várhegyi Éva. Az, hogy a háztartások nettó megtakarítók, rendben van, de az abnormális, hogy a vállalati szektor is nettó megtakarító - húzta alá Várhegyi Éva.
A bankokat sújtó kormányzati intézkedések miatti tőkepótlásokat leszámítva évek óta legjobb esetben is legfeljebb nulla a nettó közvetlen tőkebeáramlás - ezt lehetne a környező országok meghódításaként is értelmezni, de ebben a tőkeszegény gazdaságban ez inkább hátrányt jelent.
A prognózis főbb megállapításai:
- A Fed legkésőbb decemberben beinduló kamatemelése a feltörekvő piacokon okozhat zavart, a tőkét az amerikai állampapírok felé terelve.
- Az ország felminősítése jövő tavasszal megtörténhet - a gazdaság teljesítménye rendben van, a kormány kiszámíthatatlan politikája visszatartó tényezőt jelent.
- A foglalkoztatottak száma a tavalyi 4,1 millióról az idén 4,2, jövőre 4,25 millióra nőhet.
- A háztartások fogyasztásának növekedése az idénre várt 2,7 százalékról 2,2 százalékra lassulhat.
- A munkanélküliségi ráta az idén 7,0, jövőre 6,2 százalék lehet a tavalyi 7,7 százalék után. Ez EU-összehasonlításban is kedvező, viszont emögött a nehezen fenntartható, a munkaerőpiaci integrációt nem segítő közfoglalkoztatás áll, aminek az állami forrásait jövőre 70 milliárd forinttal 340 milliárdra emelik. Ezt a pénzt inkább (át)képzésre kellene fordítani - hangsúlyozta Herczog László.
- A külkermérleg egyenlege a tavalyi 6,3 milliárd euró többlet után 7,7, jövőre 9,2 milliárd euróra emelkedhet.
- Az államadósság a 2014-es 76,1 százalékról 76,1, majd 75,3 százalékra mérséklődhet GDP-arányosan.
- Az alapkamat az idén 1,35 százalékon maradhat, jövőre 2,0 százalékra emelkedhet.
- Az államháztartási hiány az idei 2,6 százalékról 2,4 százalékra mérséklődhet.
