Június végén 366,9 ezer álláskeresőt tartott nyilván a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, ami egy hónap alatt 4,6, egy év alatt pedig 16,3 százalékos csökkenést jelent. A javuló statisztika fő oka valószínűleg, akárcsak az előző időszakban, itt is főként a közmunka: amíg a KSH adatai szerint 2014 júniusában a 160 ezret sem érte el az így foglalkoztatottak száma, addig számuk idén májusban - folyamatosan növekvő tendencia mellett - már megközelítette a 200 ezret. Nagy visszaesés pedig valószínűleg nem volt egy hónap alatt.
Amennyiben az álláskeresők összetételét nézzük, úgy azt látjuk, hogy továbbra is az alulképzettek vannak nehéz helyzetben: a legfeljebb 8 általánost és a gimnáziumot végzettek száma meghaladta a 192 ezret, miközben a diplomásoké a 20 ezret sem érte el. Ide kapcsolódik, hogy a középfokú végzettséggel rendelkezők 33,8 százaléka végzett szakiskolát vagy szakközépiskolát, 46,9 százaléka szakmunkásképzőben szerzett, 4,4 százaléka technikumi, továbbá 19,3 százaléka gimnáziumi végzettséggel bírt. Rossz hír ugyanakkor, hogy a munkanélküliek közel harmada (107,1 ezer fő) legalább egy éve állást keres.
A legtöbb álláskereső, egészen pontosan 43 212, továbbra is Borsod-Abaúj-Zemplén megyében van, de igen sok a munkanélküli Szabolcs-Szatmár-Beregben (37 833) és a fővárosban (33 976) is. A lista másik végén Győr-Moson-Sopron megye található, ahol mindössze 4537-en kerestek állást, ahogy büszke lehet a számaira Vas (4943) és Komárom-Esztergom (7651) megye is. Pályakezdőből összesen 46 560-at regisztrált a hatóság, eloszlásuk az előzőekhez hasonló.
Eközben az álláskeresők több mint fele, 50,7 százaléka semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott júniusban. Pénzbeli ellátást összesen így 180,8 ezren kaptak, a legtöbbjük szociális jellegű támogatást, és mindössze 27,7 százalék jutott álláskeresési ellátáshoz.
Hol vannak az üres állások?
Idén júniusban összesen 39,9 új üres álláshelyet jelentettek be a cégek, így elmondható, hogy az év hatodik hónapjában összesen 111,6 ezer álláslehetőség állt rendelkezésre, amelyből a zárónapon 70 ezer maradt üres, betöltetlen. A legtöbb új munkaerőigény Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe, illetve a fővárosba koncentrálódott, ezeken a területeken jelentették be az állások közel 40 százalékát.
Rossz hír, hogy az állások többségéhez (54,9 százalék) még mindig jár állami támogatás: a 21,9 ezer támogatott munkahelyből pedig 16,8 ezer a közfoglalkoztatás valamely eszközét takarta. Ezzel szemben a nem támogatott állások elsősorban az egyszerű ipari, a mechanikai gépösszeszerelő, bolti eladó, egyéb szolgáltatási, tehergépkocsi vezető, szakács, és rakodó munkás területen jöttek létre.
Kettészakadt az ország
Itt egyébként jól látszik az ország kettészakadása, hiszen a nyugati területeken jellemzően többszöröse a nem támogatott új munkahelyek száma, mint a támogatottaké, míg keleten és délen éppen az ellenkezője a jellemző. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében például 3774 új munkahely kapott támogatást, miközben a cégek önerőből csak 798 helyet tudtak létrehozni. Hasonló arányokat látunk többek közt Jász-Nagykun-Szolnok (3146 támogatott vs. 972 önerőből létrehozott munkahely), vagy Tolna (616 támogatott vs.159 önerőből létrejöbb munkahely) megyében is. Teljesen más a helyzet ugyanakkor Budapesten, ahol az állam mindössze 674 munkahelyet támogatott, miközben a cégek önmaguktól 2311 új állást hoztak létre, de említhetnénk Győr-Moson-Sopron megyét is, ahol az 1563 nem támogatott munkahelyre 263 támogatott jutott.
