Az idei költségvetésben 169 milliárd forintnyi rendkívüli privatizációs bevételt kellene az NGM-nek előteremteni, a most elfogadott 2016-os büdzsében pedig további 133,7 milliárd vagyonértékestésre lenne szükség - vagyis két év alatt 302 milliárd forintnyi privatizációs bevételt kellene a \"semmiből\" előteremteni. A kormány az elmúlt hetekben már tárgyalt az idei vagyonértékestésről - ám döntés nem született, s várhatóan nem is születik - legalábbis arról, hogy a teljes 169 milliárd forintos tételt előteremtsék állami vagyon eladásából.
A vagyonbevételt összekapcsolták a kormányzati presztízsberuházásokkal - így a Puskás Stadion építésével, a komplett stadionprogrammal, de még a Paks 2 tőkeemelésével is. A tavaly decemberben elfogadott idei költségvetésben az szerepelt, hogy e kiadásokra a vagyonbevétel teremt fedezetet - vagyis elvileg egyetlen stadion sem épülhetne addig, amíg nem sikerül a vagyonértékestés.
A passzus vélhetően azért került a büdzsébe, hogy legalább \"papíron\" ne növelje a deficitet a sok állami nagyberuházás - így a valós kiadásokkal szembeállították a fiktív vagyonértékesítési bevételeket. Az, hogy a 169 milliárdos kvázi privatizációs bevétel fiktív - különböző elemzők vérmérsékletüknek megfelelően kommentálták. A Költségvetési Tanács szerint a tétel bevételi kockázat, a Költségvetési Felelősségi Intézet szerint viszont nincs ebben semmi kockázat - vagyis borítékolható, hogy egy fillér bevétel bevétel nem keletkezik e soron. Az idei beruházási kiadások között 202 milliárd forint szerepel, ebből 169 milliárd forint a rendkívüli vagyonértékesítési bevétel. A fennmaradó 33 milliárdot fedezik a folyó vagyonbevételek - ennek legnagyobb része a szén-dioxid-kvóták értékesítése. A 2016-ra tervezett 133 milliárdot viszont az utolsó fillérig a rendkívüli vagyonértékesítésből kellene előteremteni.
| Bírósági beruházások | 8,1 |
| Miniszterelnökség költözése (Karmelita kolostor) | 5,0 |
| Ludovika Campus | 4,0 |
| Szigetszentmiklósi járási hivatal | 4,0 |
| Paks II. Zrt. tőkeemelése | 28,0 |
| Börtönfejlesztés | 4,3 |
| Közúti fejlesztések | 2,2 |
| Bozsik stadion | 2,1 |
| Stadionfejlesztések | 5,3 |
| Nemzeti Olimpiai Központ (új Puskás-stadion) | 41,3 |
| 16 kiemelt sportág fejlesztése | 4,0 |
| 2021-es úszó vb | 6,1 |
| Szombathelyi Haladás stadion | 4,9 |
| Székesfehérvári Sóstói Stadion | 4,5 |
| Diósgyőri stadion | 2,7 |
| Tornaterem-program | 3,0 |
| Tanuszoda-fejlesztések | 3,0 |
| Egyéb sport(csarnok) fejlesztések | 13,9 |
| Iskolaberuházások | 17,1 |
| MNV Zrt. ingatlanvásárlásai (devizahitelesek mentése) | 21,96 |
| Összesen | 201,4 |
| Forrás: költségvetési törvény |
Az idei évből eltelt lassan már hat hónap, az elmúlt hetekben jutott el a kormány oda, hogy egyáltalán tárgyaljon az állami vagyonértékestés mikéntjéről - ezt Banai Péter Benő, az NGM államháztartásért felelős államtitkára közölte a tárca hét eleji minisztériumi háttérbeszélgetésen. Amennyiben a következő hetekben döntés is születik állami vagyonelemek értékesítéséről, az már most borítékolható, hogy 169 milliárdnyi \"valódi\" bevételt nem lehet előteremteni az év végéig.
De nem is lesz erre szükség, ugyanis a költségvetés a jelenlegi adatok szerint - köszönhetően a várnál gyorsabb gazdasági növekedésnek - jól megvan a nem létező privatizációs bevételek nélkül is. Ennek szellemében módosította a parlament a 2015-ös költségvetés normaszövegét: eszerint a Beruházási Alapból akkor is lehet kifizetni pénzt a kormányzati beruházásokra, ha nincs meg a privatizációs bevétel, ám annak kifizetése nem veszélyezteti a költségvetési egyenleg tartását, illetve a csökkenő államdósság-pályát. Ettől függetlenül az NGM az ígéretek szerint nem bólint rá automatikusan minden kiadási igényre - hangzott el ez is a háttérbeszélgetésen. Vagyis minden egyes tételre az NGM-nek rá kell bólintania.
| Fővárosi Állatkert - Pannon Park projekt | 5,0 |
| Ludovika Campus | 12,5 |
| Budai vár felújítása | 3,4 |
| Szilvásváradi lovasközpont fejlesztése | 2,8 |
| Bozsik stadion | 2,9 |
| Puskás stadion | 35,9 |
| Székesfehérvári Sóstói Stadion | 4,2 |
| Diósgyőri stadion | 2,6 |
| Egyetemi fejlesztések | 5,3 |
| Sportlétesítmények fejlesztése | 4,5 |
| Liget Budapest projekt | 12,8 |
| Operaház | 4,0 |
| Budai Vigadó felújítása | 2,4 |
| Összesen | 133,7 |
| Forrás: költségvetési törvény |
Úgy tűnik, ere az évre sikerült ezt a költségvetési bombát hatástalanítani, ám a probléma jelentős részét áttolták 2016-ra: a napokban elfogadott költségvetés is számol a Beruházási Alappal, a kiadásokat fedező állami vagyonértékesítési bevétellel is. A 2016-os költségvetés ugyanúgy nem utal arra, hogy a 133,7 milliárd forintot milyen vagyonelemek, ingatlanok, vagyoni jogi értékesítésére kerülhetne sor.
Azonban míg idén a makrogazdasági kockázatok felfele mutatnak - vagyis a növekedés gyorsabb lesz az eredetileg tervezett 2,5 százaléknál - jövőre már lassul a gazdaság: a NGM és az MNB szerint is 2,5 százalék lehet a növekedés 2016-ban, az idei 3 százalék feletti GDP-bővülés után. A 2,5 százalékos becslés a piaci átlagnál magasabb néhány tizeddel - vagyis a növekedési kockázatok 2016-ban már inkább lefele mutatnak. Így hiába vették be a 2016-os költségvetési törvény normaszövegébe a megengedőbb passzust Beruházási Alap kiadásainak ellentételezésről, vélhetően az nem segít. Így marad a privatizáció vagy a beruházások leállítása, illetve ezek kiváltása más költségvetési bevételnövelő intézkedésekkel.
