Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A testület ülésén szintén részt vevő Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója közölte, az uniós normák szerint összesen 1500 migránst tudnak befogadni, jelenleg azonban sátrakat is felállítva napi 3500-4000 embert kell elszállásolniuk.
A főigazgató hangsúlyozta, minden a dublini rendeletből adódó kötelezettségét betartanak, de a migránsok Nyugatról történő visszafogadásához további bővítések kellenek. Az uniós tagállamok ugyanis folyamatosan szigorítják fellépésüket és próbálnak egyre több kérelmezőt visszaadni Magyarországnak - fejtette ki, majd hozzátette, jelenleg 6-700 migráns átvételéről kezdődött egyeztetés és az ő esetükben kértek türelmet.
Végh Zsuzsanna emellett szólt arról is, hogy a kérelmek 60-65 százaléka válságövezetből érkezik, vagyis a közelmúlttal ellentétben már elsősorban nem olyan koszovóiak jönnek, akiket Nyugatról egyenes hazájukba vittek vissza a hatóságok.
Kósa Lajos előterjesztőként felszólalva elmondta, az európai uniós jog lehetővé teszi ezt a módosítást, sőt más EU-s országok, például Luxemburg, Németország és Franciaország már ki is jelöltek ilyen harmadik országokat. Hangsúlyozta, korábban az Európai Bizottság sikertelenül próbálta meghatározni az unió szempontjából biztonságos országokat, ezért ezt a hatáskört a tagállamok kormányaihoz utalta, amit most a szóban forgó törvénymódosítás ültet át a magyar jogrendbe.
A jobbikos Mirkóczki Ádám kérdésére válaszolva Tasnádi László elmondta, Szerbia ígéretet tett arra, hogy az eddigieknél aktívabban tesz majd azért, hogy ne jöhessenek bevándorlók a területén keresztül. Közölte továbbá, hogy várhatóan német, illetve osztrák határőrök is részt vesznek majd az ellenőrzésben.
Szijjártó: a kormány egyeztetéseket kezdeményez az EU-val
A jövőre vonatkozóan a miniszter leszögezte: \"minden határszakaszon, ahol a törvénysértő (...) bevándorlás megakadályozására nincsen más hatékony mód, ott az ideiglenes biztonsági határzár felépítésének eszközét fogjuk alkalmazni\".
Magyarország maradéktalanul betart minden európai uniós jogszabályt - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a bevándorlás ügyében a szerdai kormányülés szünetében tartott sajtótájékoztatón, a Parlamentben.
Szijjártó Péter a bevándorlás ügyében nyomatékosította: Magyarország maradéktalanul betartja az EU-s jogszabályokat, egyúttal egyeztetéseket kezdeményez az illegális bevándorlásról EU-s vezetőkkel. Azt is mondta: a kormány a jövőben minden határszakaszon, ahol a törvénysértő bevándorlás megakadályozására nincs más hatékony mód, az ideiglenes biztonsági határzár felépítésének eszközét fogja alkalmazni.
Magyarország maradéktalanul betart minden európai uniós jogszabályt, maradéktalanul megfelel minden EU-s kötelezettségének, \"semmilyen EU-s jogszabály magyarországi alkalmazásának felfüggesztéséről nincsen szó, ilyen döntés nem született\".
Kifejtette: Magyarországra idén 61 ezer illegális bevándorló érkezett, közülük 60 922-en Szerbia felől. Ez az elképesztő illegális bevándorlási nyomás - szavai szerint - súlyos technikai és kapacitásbeli problémákat okoz Magyarországnak, hiszen a bevándorlással foglalkozó összes munkatárs a déli határnál teljesít szolgálatot. Teszik ezt annak érdekében, hogy Magyarország meg tudjon felelni minden európai uniós előírásnak, köztük a dublini követelményeknek, és regisztráljanak minden bevándorlót, aki Magyarország területére érkezik - mondta a miniszter.
Magyarországon minden erejével azon van, hogy ezt a súlyos technikai, kapacitásbeli problémát a lehető leghamarabb orvosolja, hogy a bevándorlással kapcsolatos összes uniós aspektusnak megfeleljen - jelentette ki a miniszter.
A kormány arról értesült - folytatta -, hogy Ausztria és tíz más EU-s ország illegális bevándorlókat kíván visszaküldeni Magyarországra. \"Mi ezzel nem értünk egyet\", mert ezek az illegális bevándorlók nem Magyarországon, hanem Görögországban léptek be az EU területére, így oda kell visszaküldeni őket.
A kormány szerdai ülésén utasította Trócsányi László igazságügyi minisztert, hogy kezdeményezzen haladéktalan konzultációt az Európai Bizottság első alelnökével a Dublin III-mal kapcsolatos jogalkalmazási kérdésekről, a külgazdasági és külügyminiszternek pedig az EU külügyi főképviselőjével kell konzultálnia a nyugat-balkáni illegális bevándorlási nyomás mielőbbi hatékony kezeléséhez szükséges és lehetséges uniós lépésekről.
Szijjártó Péter tudatta továbbá, hogy a magyar-szerb határszakaszon létesítendő ideiglenes biztonsági határzár megépítéséhez, az anyagbeszerzéshez 6,5 milliárd forint elkülönítéséről döntött a kabinet. \"Az a célunk, hogy az állam maga építse meg az ideiglenes biztonsági határzárat\", - tájékoztatott, hozzátéve, hogy a mérnöki előkészítés már folyamatban van.
Györkös kiemelte: nem tettek eddig semmilyen jog intézkedést, pontosan azért, hogy ne indítson el Magyarország egy láncreakciót. Ezzel a lépéssel Magyarország jelezni kívánta, hogy komoly problémája van. Györkös azt is hozzátette a magyar döntéssel kapcsolatban: a korábbi - koszovóból belépő - migránshullám idején az Európai Bizottság nem vette komolyan Magyarország jelzését, és nem is reagált elég gyorsan. A magyar hatóságok viszont jelezték, hogy elérték a fizikai kapacitásaikat, nem tudnak többet tenni - indokolta Györkös, miért lépett a magyar kormány az EU-csúcs előtt.
Magyarország általános gyengeségeket lát a rendszerben, ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy Magyarország része a problémának, ezért Magyarország a megoldásnak is része akar lenni. A magyar kormány már június elején letett egy javaslatot a helyzet kezelésére. Azért rendszerszintű a probléma, mert addig, amíg csak pár ezer migránst kell kezelni, addig ez ment, de ha ez a mennyiség 50-szeresére nő, akkor már alkalmatlan a probléma kezelésére - mondta Györkös, továbbá azt is hangsúlyozta: nem Schengennel van a baj, hanem az EU menekültügyi rendszerrel
