Az MNB határozott hangú közleményével folytatódott ma az NGM és a jegybank közötti pengeváltás a jövő januártól kezdődő bankadócsökkentés ügyében.
Eszerint az MNB a jegybanktörvénynek megfelelően - elsődleges célja, az árstabilitás biztosítása mellett - támogatja a kormány gazdaságpolitikáját, ennek részeként mindent megtesz azért, hogy Magyarországon a hitelezési fordulat és a 3 százalék feletti gazdasági növekedés tartóssá váljon. A bankadó csökkentésének módja és ennek kapcsán a bankok lehetséges vállalásai hitelezési aktivitásuk növelésére nagyban befolyásolják ezt a folyamatot. Az MNB fontosnak tartja, hogy a bankadó csökkentése a hitelezés érdemi bővülésével járjon együtt - olvasható a mai közleményben. Egyúttal a jegybank azt is hozzátette, hogy \"döntéseivel az MNB továbbra is arra törekszik, hogy a kormánnyal szorosan együttműködve sikeres gazdaságpolitikát folytasson\".
Ez a jegybanki állásfoglalás egyértelmű válasz Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hétfőn, az Origónak adott interjújára, amelyben úgy fogalmazott, hogy a \"sajnálatosnak tartom, hogy a jegybank egyik munkatársa kifogásolja a kormány már megszületett döntését, ez valóban a 2010-2013 közötti Simor-korszakot idézi. Azonnal megválnék attól a kollégától, aki ezt a gazdasági minisztérium részéről tenné meg a jegybank döntésével kapcsolatban\". Ez a kijelentés Nagy Márton MNB-ügyvezető igazgató szavaira utal, aki a közelmúltban több fórumon is úgy fogalmazott, hogy az MNB szerint az EBRD-vel aláírt februári megállapodásban vállalt bankadócsökkentést érdemes volna összekötni a vállalati hitelezés növelésével. Varga hétfői tegnapi szavai szerint viszont a kormány már döntött bankadó ügyében és betartja az EBRD-nek tett ígéretét.
Az NGM és az MNB közti nézetkülönbség különösen jól látszott az MNB múlt csütörtöki hitelezési konferenciáján, ahol fél óra különbséggel hangzott el két különböző vélemény. Először Orbán Gábor, az NGM államtitkára azt mondta: kormány legutóbb tegnap tárgyalt arról, hogy a februári Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) kötött megállapodásban szereplő bankadó-csökkentés a jövő héten a parlament elé kerül - se több, se kevesebb. Majd Balog Ádám jegybanki első alelnök az előadásában azt mondta: pozitívan hat a bankok eredményére, hogy 60-83 milliárd forinttal csökken a bankadó, egyúttal arról is beszélt, hogy az MNB szerint érdemes hozzátenni hitelezéssel kapcsolatos feltételt.
Hogyan tovább?
A vita azonban csak látszólag éles. Bár valóban nem megszokott, hogy a Fidesz-kormányzat idején erős gazdaságpolitikusok ennyire intenzíven vitatkozzanak - bár korábban például éppen a vasárnapi zárva tartás ügyében ment bele egy vesztes vitába a nemzetgazdasági tárca vezetője -, a konkrét probléma könnyen megoldható.
Lapunk információi szerint ugyanis az MNB \"csupán\" azt akarja elérni, hogy - ahogy azt az Erste Bank megtette az EBRD-vel kötött megállapodással egy időben - a többi nagy magyarországi bank is nyilatkozzon arról, hogyan tud majd hozzátenni a gazdasági növekedéshez. A jegybank tehát olyan, jogi kötőerő nélküli, ám demonstratív vállalásokat vár a pénzintézetektől., amelyeket valahogy mégis számon kérhet majd az érintettektől. Az utóbbi kapcsán bennfentesek utalnak az PSZÁF beolvasztása után szupererőssé vált jegybank széles körű jogosítványaira.
Megfigyelők szerint azonban vékony jégre merészkedik egy ilyen megoldással jegybank. Bár korábban sokan számítottak rá, a bankok láthatóan nem sietnek ilyen kijelentéseket tenni - többek közt még a bankadócsökkentés törvénybe foglalása sem történt meg. Ráadásul mostanában írják újra a következő évekre vonatkozó üzleti terveiket, így azok anyabanki elfogadása előtt aligha sietnek középtávú vállalásokat nyilvánosan megfogalmazni.
Varga is felhozta az interjúban, hogy az Erste Bank már konkrét vállalást tett a következő évek hitelnövelésére. A jegybank pedig folyamatosan mérni tudja a vállalati hitelállomány változását, ha ez nem következik be 2016-ban, akkor ezt jeleznie kell a kormánynak. Ebben az esetben változtatunk majd az adón - fogalmazott a miniszter.
