BUX 131696.18 -0,55 %
OTP 41100 -2,26 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Így szorított az adóprésen a kormány

Tavaly a költségvetés bevételei 7,2 százalékkal nőttek - mindezt nulla százalékos infláció mellett. A lakosság adóbefizetései legalább száz milliárd forinttal emelkedtek, miközben számottevően fehéredett a gazdaság is.

2015. január 27. kedd, 07:11

Jó évet zárt az állam tavaly, ugyanis fellendülő gazdasági növekedésnek köszönhetően jelentősen - 7,2 százalékkal - nőttek a költségvetés bevételei, mindezt -0,2 százalékos infláció mellett, vagyis minden egyes fillér bevétel reálértéken is növelte azt. A bevételek növekedésével lépést tartottak a kiadások is, de így is tudott csökkenni az államháztartási hiány. Az NGM végleges adatai szerint a deficit 825,7 milliárd forint lett, szemben az 2013-as 932,8 milliárd forintos pénzforgalmi hiánnyal.

2014-ben a gazdaság növekedése minden bizonnyal lokális csúcsra ért - az előzetes becslések szerint három százalékot meghaladó mértékben nőhetett a bruttó hazai termék az eredetileg tervezett két százalékkal szemben. A magasabb növekedés segített a költségvetés bevételi oldalának, az eltűnt infláció viszont ezzel ellentétes impulzust generált. Ennek ellenére a bevételek egy év alatt 7,2 százalékkal emelkedtek mind nominálisan, mind reálértéken - köszönhetően a -0,2 százalékos inflációnak.

Nagy kasza az e-útdíj

A legnagyobb mértékben, 13,2 százalékkal a cégek adóbefizetései nőttek, amelynek következtében összesen 1305,1 milliárd forint folyt be az államkincstárba. A növekedés 152 milliárd forint, ennek egyik része a társasági (nyereség) adóbevételekből jött össze - ami részben a cégek növekvő jövedelmezőségére utal -, a bevételi többlet kisebb része - mintegy 10 milliárd forint - a bankok egyszeri márciusi befizetésből származott.

Igazán nagyot azonban az állami az e-útdíjbevételeken kaszált: tavaly ugyanis már 128 milliárd forint folyt be ezen a címen a költségvetésbe, ami 90 milliárdos növekedés az előző évhez mérten, így a 323 milliárdot kitevő egyéb bevételek meghatározó részét jelenti. (Ez a 128 milliárd forint talált pénz: erről a bevételről éveken keresztül lemondott az állam, míg végre két évvel ezelőtt az Orbán-kormány a teherautók, kamionok matricás rendszerét felváltotta az e-útdíjrendszerrel. Igaz, a terv ennél néhány milliárddal magasabb volt.)

A kis cégek befizetései érdemben nem változtak: tovább folytatódott az egyszerűsített vállalkozói adóbevételek erodálása, cserébe az eva helyébe lépő kisadózók tételes adója (kata) hasonló mértékben növekedett. Számottevően - mintegy 20 milliárd forinttal - csökkent az energiaellátók jövedelemadója.

Többet fizetett a lakosság is

A lakossági adóbefizetések egy év alatt 99,5 milliárd forinttal, azaz hat százalékkal nőttek, így azok az NGM számításai szerint elérték a 1753,8 milliárd forintot, ami lényegesen meghaladja a cégek befizetéseit. A növekvő adófizetések mögött az emelkedő bérek húzódnak meg, ugyanez viszont már nem mondható az illetékbefizetésekről, ahol a növekedés 12 százalékos.

A fogyasztási adóbevételek messze a költségvetés legfontosabb tételei, hisz ebből a forrásból 4335,9 milliárd forint folyt be. A növekedés 281 milliárd forint volt, ami hat százalékkal magasabb az előző évnél. A fogyasztási adók - legyen az áfa, pénzügyi tranzakciós illeték vagy épp a biztosítási adó - végső soron a lakosság terheit jelenti. Ennek ellenére 2014-ben nem mondható el, hogy az áfa-bevételek 226 milliárd forintos növekedése 100 százalékban a lakosság többletterheléséből és többletfogyasztásból származott volna, jelentős részben ugyanis ez a gazdaság fehéredésnek tulajdonítható. A többlet áfa-bevételek elsősorban a kereskedelemből (fogyasztásnövekedés, plusz online kasszák bevezetése), autószervizektől (fokozottabb ellenőrzés) és a feldolgozóiparból érkeztek - közölte az NGM.

A jövedéki adóbevételek 21,6 milliárd forinttal nőttek, ami egyértelműen az üzemanyagok forgalmának növekedéséből származott, miközben a legális dohányforgalom csökkent.

Adóbevételek változása (milliárd forint)
2013 2014 Változás Mrd Ft Változás (%)
Gazdálkodó szervezetek befizetései 1152,8 1305,1 152,3 13,2
Társasági adó 322,4 394,8 72,4 22,5
Energiaellátók jövedelemadója 54,1 34,9 -19,2 -35,4
Pénzügyi szervezetek különadója 139,1 148,6 9,4 6,8
Hitelintézeti járadék 17,5 20,6 3,1 17,6
Cégautóadó 33,1 31,7 -1,4 -4,2
Egyszerűsített vállalkozói adó 110,0 96,8 -13,2 -12,0
Energiaadó 16,3 14,6 -1,7 -10,3
Kisadózók tételes adója 28,3 42,2 13,9 49,1
Kisvállalati adó 10,1 12,7 2,6 25,5
Bányajáradék 63,2 63,0 -0,2 -0,4
Közműadó 54,9 55,0 0,1 0,2
Játékadó 30,9 34,6 3,7 11,8
Egyéb bevételek (e-útdíj) 233,2 323,6 90,4 38,8
Reklámadó 0,0 3,3 3,3 0,0
Fogyasztáshoz kapcsolt adók 4055,3 4335,9 280,7 6,9
Általános forgalmi adó 2809,6 3035,6 226,0 8,0
Jövedéki adó 897,3 918,9 21,6 2,4
Regisztrációs adó 15,6 18,8 3,2 20,6
Távközlési adó 47,0 56,0 9,0 19,1
Pénzügyi tranzakciós illeték 259,6 277,9 18,3 7,1
Biztosítási adó 26,1 28,7 2,6 10,1
Lakosság befizetései 1654,3 1753,8 99,5 6,0
Szja 1504,6 1589,1 84,5 5,6
Illetékek 107,4 120,3 12,9 12,0
Gépjárműadó 41,2 42,4 1,2 2,8
Összes költségvetési bevétel 11011,2 11800,9 789,7 7,2
Forrás: NGM
Papp Zsolt
Papp Zsolt

Ez is érdekelhet