Már küszöbön a magyar felminősítés

Magyarországon az idei harmadik negyedévi 3,2 százalékos GDP-a negyedik negyedévben várhatóan 3 százalékos követheti, így az év egészében 3,4 százalékos ütemben bővülhet a gazdaság. Jövőre a beruházási dinamika fékeződése, de a lakossági fogyasztás megugrása mellett 2,8 százalékos növekedés jöhet, 2016-ban pedig a növekedést támogató lényeges egyedi hatások hiányában a GDP-növekedés 2,5 százalékot érhet el - véli Suppan Gergely, a TakarékBank szenior elemzője.

A következő két évben várhatóan a belső kereslet lesz a magyar gazdaság motorja. A gyarapodás a továbbra is növekvő reáljövedelmeknek, valamint a javuló munkaerő-piaci folyamatoknak köszönhető. Emelkedik a háztartások fogyasztása, amelyre 2015-ben további hatással lehet a lakossági devizahitelek rendezése. Valamelyest lassulhat a beruházások dinamikája, hiszen az utóbbi időben tapasztalt, kiugróan magas növekedésben komoly szerepe volt az alacsony bázisadatoknak, az EU-s források koncentrált felhasználásának, valamint az MNB növekedési hitelprogramja (nhp) keretében kedvező kondícióval rendelkezésre álló forrásoknak is. Jövőre az EU-források felhasználása kiegyenlítettebb lesz, s bár az nhp népszerű maradhat, a már magasabb bázisok miatt ez valamivel visszafogottabb növekedést tesz majd lehetővé.

Végre jöhet a felminősítés

A makrogazdasági alapok javulása azonban várhatóan még hosszú ideig nem fog tükröződni a forint árfolyamában. A nagy hitelminősítő cégek 2014-ben érdemben nem javították Magyarország adósbesorolását, ám a TakarékBank prognosztái szerint legkésőbb 2015 második felében indokoltnak tűnik a felminősítés.

Addig viszont a forint még átmehet egy kisebb gyengülési fázison, de a felminősítést követően a jövő év végére a 2014. december eleji szintjére erősödhet vissza. Idén és 2015 átlagában egyaránt 308-309 körüli árfolyammal lehet számolni az euróval szemben - véli Suppan. Úgy látja, hogy az előrejelzett növekedési pálya realizálódása esetén a piacok számára világossá válhat, hogy az eddig gondoltnál lényegesen nagyobb tartalék van a magyar gazdasági növekedésben. Ez 2016-ban megmutatkozhat majd már a forint nominális erősödésében is.

Jövőre még nem emel az MNB

Idén decemberben az előző évi rezsicsökkentés kifutó hatása miatt várhatóan nő év év/év inflációs mutató, de az üzemanyagárak markáns csökkenése miatt mégis negatív tartományban maradhat a fogyasztói árindex. Így 2014-ben átlagosan mínusz 0,1 százalékos infláció várható. Az energiahordozók árának alakulásában rejlő kockázatok miatt jövőre is mélyen a jegybank középtávú célsávja alatt alakulhat az infláció, átlaga 2015-ben 1,4 százalék lehet. A 3 százalékos cél legkorábban 2016 végén kerül belátható közelségbe.

Az MNB kamatemelési ciklusa leghamarabb várhatóan 2016-ban indulhat el, hogy biztosítsa a pozitív reálkamatot. A jelenlegi, 2,1 százalékig leszállított alapkamat addig változatlan marad, sőt nem elképzelhetetlen az újbóli vágás sem. A korábbi előrejelzéseknél lényegesen lassabb kamatemelés várható 2016-tól, melynek végére legfeljebb 2,75 százalékig emelkedhet vissza a kamatszint, amennyiben a külső finanszírozási környezet változása nem indokol ennél erőteljesebb beavatkozást.

Csökkenhet az adósságráta is

Az államháztartás egyenlege bíztatóan alakult idén - havi pénzforgalmi és negyedéves eredményszemléletű módszertan alapján egyaránt. Így immár három egymást követő évben is jóval a tervezett alatt maradhat a tényleges hiány.

Az áht-hiány kedvező alakulásában kiemelkedő szerepe van a kamatkiadások érdemi csökkenésének. A GDP-arányos államadósság idén még csak kisebb mértékben csökkenhet, de a gyorsuló gazdasági növekedés és a fegyelmezett költségvetés további mérséklődést is elősegíthet az elkövetkező két év folyamán. Ennek megfelelően 2016 végére már 74 százalék alá eshet az államadósság a GDP arányában. Suppan számításai szerint a kamatkiadásokban a következő időszakban évi 150 milliárd forintos megtakarítás várható.