A költségvetési törvényjavaslat az elmúlt évek tapasztalatai alapján jelentős változáson szokott keresztülmenni a parlament vitában - írja a Policí Agenda e heti elemzésében. Az elmúlt négy költségvetés tárgyalása során a kormánypárti képviselők évente átlagosan 250 milliárd forint többletbevételt találtak, átlagosan 305 milliárd forinttal növelték meg a kiadásokat, így évenként mintegy 56 milliárd forinttal emelték meg a hiány mértékét. Tehát igazán bőkezűek voltak a képviselők, miközben jelentősen átírták a kormányzati szakemberek által tervezett kiadási és bevételi számokat.
A kormány az idei évi költségvetés során érezhetően nem engedte szabadjára a képviselők fantáziáját, így az eredeti javaslathoz képest 68 milliárd forinttal csökkentették a kiadási és a bevételi oldal számait, ennek eredményeképpen pedig nem változtattak a hiány mértékén sem.
| 2011. évi | 2012. évi | 2013. évi | 2014. évi | 2015. évi | |
| bevétel változása | 72 | 390 | 514 | 25 | -68 |
| kiadás változása | 70 | 390 | 678 | 85 | -68 |
| hiány változása | 2 | 0 | 165 | 60 | 0 |
| Forrás: Policy Agenda |
Rendszeres a megalapozatlan felülírkálás
A képviselők a kormány által elkészített költségvetési javaslatokat rendszeresen felülírták az adóbevételek szempontjából is, az viszont komoly hitelességi aggályt jelent, ha a kormánypárti frakció tagjai reális számítás nélkül beleírnak mindenféle nem létező adóbevételeket a költségvetésbe, csak azért, hogy fedezetet találjanak egyes kiadási tételeknek - jegyzi meg a Policy Agenda.
Az elemzés szerint a Fidesz-KDNP frakció képviselői leginkább az áfa-bevételekhez \"értettek\", mivel az elmúlt négy év költségvetéseihez összesen 245 milliárd forint bevételt írtak hozzá a parlamenti viták végén - azaz ennyivel növelték a kormány által kalkulált számokat. Az, hogy ezek mennyire fiktív bevételi számok voltak, jól mutatja, hogy még a kormány által tervezett számhoz képest is 220 milliárd forinttal kisebb áfa-bevétel valósult meg 2011-2014 között.
Az idei évben a Policy Agenda szerint jóval visszafogottabb volt a Fidesz frakció: egyedül Lázár János számára \"engedték\" meg, hogy találjon többletbevételt az áfa területén, mivel az ő javaslatára 685 millió forinttal emelték meg ezt a kiadási oldalt.
A Policy Agenda azt is megvizsgálta, hogy az állam a vállalkozások költségvetési befizetései (pl. társasági adó, pénzügyi szervezetek különadója), fogyasztáshoz kapcsolt adók (pl. áfa, jövedéki adó, távközlési adó), valamint a lakosság közvetlen befizetései (pl. személyi jövedelemadó (szja), illetékek) hogyan változtak az idei és az elmúlt évek parlamenti vitái során.
| eredeti javaslat | elfogadott törvény | tény | változás az elfogadott javaslat és az eredeti javaslat között | |
| 2011 | 6 028 600 | 6 116 909 | 5 759 122 | 88 309 |
| 2012 | 6 451 150 | 6 550 118 | 6 359 967 | 98 968 |
| 2013 | 6 772 460 | 7 144 880 | 6 692 631 | 372 420 |
| 2014 | 6 997 890 | 7 025 290 | 7201325(b) | 27 400 |
| 2015 | 7 213 100 | 7 141 405 | n.a. | -71 695 |
| (b) Policy Agenda becslés I-X. havi adatok alapján Forrás: Policy Agenda |
Szabad a préda?
Az adatok szerint minden évben jelentősen emelték a képviselők a főbb adóbevételekből származó forrásokat, ez alól kivétel a 2015. évi költségvetés. A jövő évi változtatások oka, hogy nem sikerült az internetadó bevezetése (-12,8 milliárd forint), a pénzügyi tranzakciós illeték adótörvényben való változtatása (-56 milliárd forint), az árfolyamgát kivezetése miatt hitelintézeti járadék csökkentése (-10 milliárd forint), a reklámadó emelése (+600 millió forint), az áfa tervezett bevételemelése (+685 millió forint) és az szja tervezett bevételemelése 5 milliárd forinttal. Azaz az adóbevételek kapcsán nagyon visszafogottak voltak a képviselők, illetve most nem volt lehetőségük szabadon \"garázdálkodni\".
Az óvatosság mögött egyértelműen az áll az elemzés szerint, hogy a kormány egy lazább költségvetési fegyelem miatt nem akarja kockáztatni az Európai Bizottság rosszallását. Az államadósság szintjének a korábban tervezetnél jóval alacsonyabb ütemű csökkenése miatt így is folyamatos figyelem övezi a magyar költségvetés végrehajtását. Amennyiben ugyanis a kormánypárti frakció most virtuális bevételekkel gyarapította volna a büdzsét, akkor 2015-ben is folyamatossá válhatna a költségvetés korrekciós kényszere.
Akad azonban most is intő jel. A kormány ugyanis csak úgy tudta megoldani a nullszaldós átrendezést a költségvetési vita során, hogy az utolsó valódi tartalékot jelentő Országvédelmi Alapot 60 milliárd forintról 30 milliárd forintra csökkentette. Ez pedig komoly \"bátorságra\" vall egy kiszámíthatatlan gazdasági környezetben.
