Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Míg az életkor előrehaladtával együtt csökken hazánkban az emberek élettel való elégedettsége, addig az anyagi helyzet szubjektív megítélése - a középkorúakra jellemző mélypont után - idősebb korra javul - ez is kiderül a KSH friss, összegző kiadványából. A jövedelmi helyzet mindkét vizsgált elégedettségi mutatóra hatással van, de míg az anyagi helyzet értékelése erős kapcsolatot mutat vele, az élettel való elégedettség csupán a legszegényebbek és a leggazdagabbak esetén mutat szorosabb összefüggést az egyén gazdasági helyzetével. Utóbbi azt jelenti, hogy az igen rossz anyagi körülmények között élők esetén meredeken visszaesik az élettel való elégedettség, valamint az átlagosnál magasabb jövedelmi helyzet mellett emelkedik a legmagasabbra.
Arról, hogy a hazai polgárok szerint mennyi pénz kell a megélhetéshez, részletesen itt olvashat.
Az élettel való általános elégedettségre vonatkozó kérdésre a megkérdezettek 0-10-es skálán helyezhették el saját magukat: 0 = egyáltalán nem elégedett, 10 = teljesen elégedett. A válaszok átlagértéke a felnőtt lakosságra 6,15 pont volt. A megkérdezettek közel egyharmada (31 százalék) nagyon elégedett az életével (8, 9, vagy 10 válaszértéket adó), míg 6,2 százalékuk nagyon elégedetlen (0, 1 vagy 2 válaszértéket adó) volt.
Az anyagi helyzetre vonatkozó elégedettség átlagértéke lényegesen alacsonyabb értéket mutatott, mindössze 5,21 pont a 0-10 skálán. A kérdésre adott válaszok eloszlása is erőteljesen balra tolódott. A skála felső három értékével (8, 9 vagy 10 válaszérték) a felnőtt lakosság csupán 18,7 százaléka jellemezte az anyagi helyzetével való elégedettségét. Közel ugyanilyen arányban (14,8 százalék) voltak azok, akik nagyon elégedetlenek (0, 1 vagy 2 válaszértéket adók) anyagi helyzetükkel. Az élettel való elégedettség a fiatal felnőttek körében volt a legmagasabb, ami a 45-54 éves korcsoportig az életkor előrehaladtával jelentősen csökkent. Minden második (49 százalék) 16-24 év közötti magyar fiatal arról számolt be, hogy nagyon elégedett az életével. Az életükkel nagyon elégedettek aránya az idősebb generációkban folyamatosan csökkent, a legidősebb korcsoportban 19 százalék volt. A 16-64 évesek körében átlagosan a nők elégedettebbek az életükkel, ez időskorban megfordul, és a 65 évesek és idősebbek körében már a férfiak az elégedettebbek.
Az anyagi helyzetre vonatkozóan szembetűnő a középkorú, 35-64 éves korosztály alacsony elégedettsége. Az anyagi helyzetükkel nagyon elégedettek aránya a két szélső korcsoport kivételével nem érte el a 20 százalékot. Ezzel szemben a 45-54 évesek közül minden ötödik (20 százalék) megkérdezett nagyon elégedetlen volt az anyagi helyzetével. Míg a fiatalabb generációk esetén a magasabb elégedettség mellett nincsenek különbségek a nemek között, addig a 64 évnél idősebbek esetén a férfiak lényegesen elégedettebbek anyagi helyzetükkel, mint a nők.
A magyar lakosság szinte minden korcsoportjára igaz, hogy az élettel való elégedettség átlagértéke magasabb az anyagi helyzettel való elégedettségnél. Kivétel a legidősebb, 75 év feletti korosztály, körükben az anyagi helyzettel való elégedettség meghaladja az élettel való elégedettséget. A két változó közötti különbség a fiatal felnőttek esetén a legnagyobb. A fiatalabb korosztályok esetén az anyagi helyzettel való alacsonyabb elégedettség nem befolyásolja jelentősen az élettel való elégedettséget. Ezzel szemben az idősebb generációk esetén az élettel és az anyagi helyzettel való elégedettség értékei közelítenek egymáshoz, az életkor előrehaladtával az anyagi helyzettel való elégedettség nő, míg az élettel való elégedettség átlagértékei csökkennek.
