Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az amerikai diplomata az eseményen kiemelte: az elmúlt időben tapasztalt, civil szervezetekkel kapcsolatos \"lépések sorozata a lehetőségek beszűküléséhez és megfélemlítéshez\" vezet. Bár a magyar kormány szerint sok civil szervezet működik az országban, és csak néhányukat érintik a közelmúltbeli ügyek, a tények egyértelműek, és aggodalomra adnak okot - vélekedett.
André Goodfriend közölte: olyan nyilatkozatokat is tettek magas szintű politikusok, amelyekben a civil társadalom azon szervezeteit, amelyek nem a központi kormányzattól kapnak támogatást, hanem külföldről kapnak pénzt, úgy minősítették, mintha azok külföldi érdekeket szolgálnának.
Az ügyvivő kérdésre válaszolva elmondta: nemcsak Barack Obama amerikai elnök és a saját megjegyzéseiről - amelyekkel bírálták a magyar kormányt a civil szervezetekhez való viszonya miatt - tárgyal a Külgazdasági és Külügyminisztériumban. Gyakran a nagykövetség kezdeményezi, hogy megvitassák a kormánnyal, hogyan tudnak együttműködni szövetségesként - tette hozzá.
André Goodfriend a civil szervezetek helyzetét bemutató indexről elmondta: 1997 óta évente elkészül a mutató, amely egyedülálló lehetőséget ad a kormányzatoknak, a civil szervezeteknek és a kutatóknak, hogy figyelemmel kísérjék a civil társadalomra jellemző trendeket, egyúttal rávilágít a kihívásokra is az egyes térségekben. A cél az, hogy minél teljesebb képet adjanak a civil szférára jellemző viszonyokról.
Minden évben méltányos, igazságos, precíz és hasznos jelentést készítése a cél, mert az Egyesült Államok elkötelezetten támogatja az erős és életképes civil társadalmakat. Az USA meggyőződése, hogy a civil szektor kulcsfontosságú szerepet tölt be az egészséges demokráciában, megteremti kormány és az állampolgárok közötti kommunikáció csatornáit. Az aktív állampolgárok a civil szervezeteken keresztül maguk formálhatják a társadalmat.
Móra Veronika, az index kidolgozásában részt vevő Ökotárs Alapítvány munkatársa kifejtette: a jelentésben a 2013-as év eseményeit elemzik, a dokumentumot budapesti és vidéki, különböző területeken tevékenykedő civil szakértők segítségével állították össze. Magyarország a 2000-es években hasonló pontszámokat ért el, és utólag úgy tűnik, kicsit felülértékelték a civil szektor fejlettségét ezekben az években, mert úgy látszott, \"mintha minden rendben lenne\" - vélekedett. 2011 óta lefelé mutató tendencia érzékelhető.
A civil szervezetek nehézségei között említette, hogy a bejegyzésük gyakran elhúzódik, kevés jogi segítséget vehetnek igénybe, kis támogatói körrel rendelkeznek, a tapasztalt munkaerő megtartása nehéz, az állami források és az uniós támogatások beszűkültek, a szervezetek külső forrásoktól függnek. Gyenge a szervezetek médiavisszhangja is, gyakran csak botrányok miatt vagy a helyi médiában hallani róluk, és a civileket sokszor igyekeznek besorolni politikai oldalak szerint.
Móra összességében úgy látja, a külső változások rontják a szektor fenntarthatóságát, és maga a civil szféra sem tudott még alkalmazkodni az új helyzethez, de remélhetőleg ez megváltozik.
A Norvég Civil Támogatási Alap pályázatait kezelő Ökotárs Alapítvány munkatársa közölte: a civil társadalom \"nemcsak a Norvég Alapból és a Kehi-vizsgálatból áll\", az indexszel szélesebb képet akarnak nyújtani a civil szervezetek helyzetéről. A 2014-es évről is készül majd jelentés, de most még nem lehet előre jelezni, hogy a szakértők ebben milyen értékelést adnak.
