Váratlan helyről kapott segítséget a magyar kormány

Az EU és Magyarország kötelezően módosított nemzeti számlarendszer statisztikára tér át 2014-től, amely némileg átrajzolja a gazdasági mutatókat. Az új ESA2010-es rendszer az eddig használt ESA95-öt váltja, az új standard teljes mértében megegyezik ENSZ által kiadott és világszerte alkalmazott SNA 2008-as statisztikai rendszerrel - így válnak nemzetközileg összehasonlíthatóvá az uniós és magyar adatok.

A módosított statisztikai rendszer az eddig használt alapra épít, így radikális változásokkal nem jár, ám számos részletet átír. Ezek eredőjeként például a 2013-as magyar GDP (bruttó hazai termék) 29 846 milliárd forint volt, vagyis 1,5 százalékkal nőtt a gazdaság.

Hiába volt a magánpénztárak államosítása

Az előző évben, 2012-ben 28 548,8 milliárd forintot tett ki a nominális GDP, ami 500,7 milliárd forinttal magasabb a korábbi módszertan által számoltnál. A magasabb GDP-nek köszönhetően utólag csökkent a GDP-arányos államháztartási hiány és államadósság is. Sőt mi több, a módszertani váltás segíti az Orbán-kormányt a jövőbeni költségvetési célok elérésben is, hisz a 2,9 százalékos maastrichti hiánykövetelmény teljesítéséhez akár mintegy 30 milliárd forinttal magasabb folyó hiány is elegendő lehet, szemben a korábbi sztenderddel.

Nemcsak a jövőt, de a múltat még inkább átírja az új rendszer: 2011-ben a magánpénztári vagyon államosítása korábban soha nem látott államháztartási többletet generált, ám az új módszertan szerint a magánpénztáraktól az államhoz került 2700 milliárd forintot nem egyszeri költségvetési bevételként - hanem a következő 35 év nyugdíj-szolgáltatási ellentételezéseként kell elszámolni. Így egy csapásra eltűnt a statisztikai csoda, a 2011-es 4,3 százalékos GDP-arányos többlet helyett az új módszertan szerint az államháztartás 5,45 százalékos hiánnyal gazdálkodott. A magasabb GDP viszont lejjebb tolta az előző évek hiány- és államadósság-mutatóit is, eszerint tavaly év végén a GDP 77,3 százalékára rúgott az államadósság.

Komoly lemaradás

Az újraszámolás viszont nem segít azon, hogy a magyar gazdaság önmagához képest is még komoly lemaradásban van: a várakozások szerint még idén sem éri el a gazdaság teljesítménye a válság előtti, 2008-as szintet. Az újraszámolt GDP alapján, ha bázisnak 1996-ot tekintik, akkor a fejlődés csúcsa 2008 volt, akkor a GDP 150,2 százaléka volt a bázisnak. Ezt követte a zuhanás 2009-ben, akkor 140,4 százaléka esett vissza a bruttó hazai termék értéke és még 2013-ban is csak 144,1 százalékon állt.

A csempészek is a magasabb GDP-ért dolgoznak

A nagyobb GDP annak köszönhető, hogy az új módszertan a korábbinál szélesebb értelemben tekint a gazdaságra: így például az egyik legnagyobb jelentőségű változás, hogy a kutatási-fejlesztési (k+f) kiadások már nem folyó kiadásként, hanem beruházásként kell elszámolni. Hasonló a helyzet a nagy fegyverrendszerek beszerzésénél, a jövőben ezek is a fogyasztás helyett a beruházásokat növelik, de 2014-től GDP-t növelő tényező a csempészet is.

A KSH megjegyzi, hogy 2006 óta szerepel a bruttó hazai termék számításában a prostitúció és a drogpiac is - ehhez csatlakoznak most a csempészek. A KSH a NAV-tól kapott adatokra arra jutott, hogy idehaza az alkoholcsempészet elhanyagolható - nem úgy a jelentősnek tekinthető dohánycsempészet. A 2012-es adatok szerint ennek értéke hétmilliárd forintra rúgott, ennyivel növelte a 2012-es GDP értékét. Ugyanakkor a dohánycsempészet rendkívül hullámzó: 2010-re 11 milliárd forintot, 2011-re csak 5,1 milliárd forintot számolt a KSH.