BUX 134545.20 -0,44 %
OTP 42180 -0,61 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Még több megszorítás jöhet 2015-ben - PA

Idén a magyar GDP 2,9 százalékkal nőhet, majd jövőre 2 százalék köré lassulhat - véli a Policy Agenda (PA) legújabb előrejelzése.

2014. szeptember 10. szerda, 14:36

A recesszió megszűntével 2014 közepén - egy alkalommal akár kiugrónak is nevezhető - 3,8 százalékos negyedévi GDP növekedést számított a KSH. Ez a kedvező adat azonban európai uniós források sajátos és az első félévre eső kihasználásából, valamint az év elejétől végrehajtott erőteljes választási költségvetés növekvő forrás-felhasználásából származott. A Policy Agenda egy évvel ezelőtt még 2 százalékponttal alacsonyabbra becsülte a 2014-es éves növekedést, de most erőteljesebb növekedést, 2,9 százalékos éves bővülést valószínűsít, amely jövőre - számos bizonytalansági tényező miatt - 2 százalékra mérséklődhet. Problémákat okozhat a szomszédunkban zajló, akár háborús konfliktusba forduló ukrán-orosz viszály.

A \"választási\" gazdaságpolitika hatására 2014 elejétől a tervezettnél jóval kedvezőbben alakult a növekedés. Az év második felére azonban várhatóan megtorpan az ipari és a kereskedelem bővülése. Egyedül az építőipar mutatói maradhatnak szépek, főként a költségvetési pénzek hatására - vélik a kutatók.

Kamatemelésre kényszerülhet az MNB

A monetáris politika továbbra is bizonytalan. A lejáró adósságok megújítása, a forint árfolyamromlásának folyamata és így a devizaadósoknak okozott kár egyértelműen kamatemelési lépéseket válthat ki. Ezt fokozza, hogy 2015-ben már elképzelhető egy, akár 320-325 forintos euróig romló árfolyam kialakulása is.

A várhatóan gyorsuló fogyasztói áremelkedés miatt az MNB monetáris tanácsa (MT) kamatnövelő periódusra kényszerülhet. Az MNB számára pedig hasznosabb lenne a várható veszteségei miatt a mostani - részben árfolyamnyereségéből adódó - profitjának tartalékolása. Az infláció radikális, több hónapja tartó csökkenése, nulla százalék körüli szintje - a költségvetési bevétel-kiesés mellett - megzavarja a normális piaci keresleti-kínálati viszonyokat - vélik a kutatók.

Hol van a tartós növekedés?

A Policy Agenda szerint a kormány az ötödik éve folytatott fiskális politikájával még mindig csak a túlzott deficit eljárás megszüntetését tudta elérni, de nem teremtette meg a gazdaság növekedésének alapjait. A hitelprogramok ellenére sem indultak a későbbiekben fenntartható növekedést biztosító beruházások. Mivel a kormány a fiskális lépései során túlzott forráskivonást hajtott végre, folyamatosan rontotta a vállalkozások és a lakosság teherbírását.

A 2014-re tervezett hiány mértékét is újra emelte, de ezt is csak további \"szigorító csomaggal\" lehet majd teljesíteni, érezhető a \"választási kiadások\" okozta túlterhelés. A hiány leszorítása 2015-ben minden bizonnyal fokozottabban nehéz lesz.

A jelenlegi gazdaságpolitika változatlanul kiszámíthatatlan, és a gazdálkodással kapcsolatos biztonság hiánya változatlanul mind a hazai, mind a külföldi tulajdonú vállalkozások számára növekedést gátló tényező. A kormány jelentős, a későbbi években megoldhatatlan terheket okozó államosításai ostorcsapásszerűen és negatívan hatnak majd vissza két-három év elteltével a gazdaság működésére.

Jövőre a lakossági fogyasztás már nem bővül érezhetően. A piaci áremelkedéseket a tervezett újabb rezsicsökkentés már nem tartja majd alacsonyan, a fogyasztói árváltozások mértékét 2 százalék körülire becsli a kutatók. Így a reáljövedelmek 1-1,2 százalék körüli növekedése a kiskerforgalomban 1,5 százalék körüli, a fogyasztásban pedig 1,4 százalékos bővülést eredményezhet - véli a Policy Agenda.

Prognózis (éves változás, %)
2014 2015
GDP 2,9 2,0
Belföldi felhasználás 1,1 1,6
Lakossági fogyasztás 1,7 1,4
Közösségi fogyasztás 1,8 0,2
Beruházás 0,1 -0,1
Export 5,9 4,9
Import 6,2 5,1
Külkeregyenleg (milliárd euró) 7,0 6,9
Folyó fizetési és tőkemérleg egyenlege (milliárd euró) 6,6 6,2
Folyó fizetési mérleg egyenlege (GDP %-ában) 3,9 3,5
Fogyasztói árindex 0,2 2,6
Bruttó átlagkereset 3,2 3,5
Munkanélküliségi ráta (éves átlag, %) 8,7 8,2
Államháztartási egyenleg (ESA, a GDP %-ában) -2,9 - 3,0
Jegybanki alapkamat alakulása (év végén, %) 2,1 3,0
Forrás: Policy Agenda
Economx
Economx

Ez is érdekelhet