Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Alkotmánybíróság az indítványok alapján mindenekelőtt a szövetkezeti hitelintézetek kötelező integrációjáról szóló szabályozás egészét vizsgálta meg abból a szempontból, hogy megfelel-e a tulajdonhoz való jog korlátozására vonatkozó alkotmányossági követelményeknek. Ennek során az Ab a korábbi Alkotmány alapján kialakított gyakorlatára támaszkodva kifejtette, hogy a tulajdonjoghoz való jog korlátozása kapcsán - más alapjogi korlátok szükségességének megítéléséhez képest - viszonylag szűk körű az alkotmányossági felülvizsgálat lehetősége, mivel az nem a törvényhozó választásának feltétlen szükségességére irányul, hanem arra szorítkozik, hogy indokolt-e a jogalkotó részéről a közérdekre hivatkozás.
Az Ab figyelemmel volt arra, hogy a pénzügyi szektor egészének stabilitásában a szövetkezeti formában működő hitelintézetek biztonságos működésének is szerepe van. A pénzügyi infrastruktúrának a fenntartása és működőképességének biztosítása olyan közérdek, mely az állami gazdaság- és pénzügypolitika részeként a tulajdont (és vagyoni autonómiát) érintő beavatkozást indokolttá tehet. Az Alkotmánybíróság megítélése szerint mindezek alapján összességében az integrált működés megteremtését illetően a közérdekre hivatkozás megalapozott.
A tulajdonhoz való jog korlátozása arányosságának vizsgálata során pedig az Ab fontos szempontnak értékelte, hogy a korlátozást kompenzálják az összehangolt működésből eredő előnyök (elsősorban az üzleti kockázatok csökkenése és a jövedelmezőség növelése), és különösen az a tény, hogy a szektor stabilitásának és biztonságának védelme érdekében az állam a Magyar Fejlesztési Bankon (MFB) keresztül jelentős összeggel (136,5 milliárd forinttal) járul hozzá az intézményvédelmi feladatok ellátásához, növelve a szektor pénzügyi stabilitását. Ezzel a kompenzációval együtt az érintett hitelintézetek önállóságát jelentősen csökkentő kötelező integráció egésze nem tekinthető alaptörvény-ellenesnek.
Ami alaptörvény-ellenes
Az Alkotmánybíróság ugyanakkor alaptörvény-ellenesnek találta és megsemmisítette a törvénynek azt a rendelkezését, mely szerint az integrált szövetkezeti hitelintézetek egymás tartozásaiért sorrendben az intézményvédelmi szervezetet (a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetét) és a Takarékbankot megelőzően kötelesek helytállni.
Tekintettel az integráció kötelező jellegére, illetve arra, hogy a tulajdonjogba történő beavatkozást a jogalkotó az intézményvédelmi szervezetnek juttatott vagyonnal kompenzálja, ez a szabályozási megoldás az alkotmányos tulajdonvédelem követelményeit nem elégíti ki. Az Alkotmánybíróság az alaptörvény-ellenes szövegrészt - a jogbiztonság védelmére tekintettel - 2014. december 31-ei hatállyal semmisítette meg.
Az Ab által megsemmisített másik rendelkezés a Magyar Fejlesztési Bank és a Magyar Posta esetleges leendő jogutódait privilegizálta: a Takarékbank más részvényeseitől eltérően ezen jogutódok részvényesi jogainak a gyakorlása nem függeszthető fel a törvényben felsorolt esetekben. Míg a Magyar Fejlesztési Bank és a Magyar Posta esetében ésszerűnek tekinthető a különbségtétel a szövetkezeti hitelintézetek részvényesi jogainak felfüggesztéséhez képest, jogutódlás útján az ő részvényeik is kerülhetnek olyan személyhez (pl. szövetkezeti hitelintézeti szektor szereplőjéhez), mely esetében az alkalmazott különbségtétel ésszerűsége nem áll fenn.
A jogalkotó tehát a Magyar Posta és a Magyar Fejlesztési Bank jogutódjainak általános kivételként történő meghatározásával egy jövőbeli, bizonytalan személyi körre terjesztette ki a törvényi kivételt, amely az ésszerűség követelményének nem tesz eleget.
A taláros testület továbbá alkotmányos követelményként állapította meg, hogy az intézményvédelmi szervezet - illetve 2014. július 1-től a Takarékbank - által a szövetkezeti hitelintézetek számára meghatározott mintaalapszabály csak olyan kötelező elemeket tartalmazhat, amelyek a törvény céljainak eléréséhez nélkülözhetetlenek, vagy a törvény végrehajtását szolgálják, illetőleg a hitelintézetek integrált működésére irányadó európai uniós követelmények teljesítéséhez szükségesek.
Az egyedi ügyekben még nincs döntés
A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvénnyel kapcsolatban bírói kezdeményezések is érkeztek az Alkotmánybírósághoz, melyek vizsgálata még folyamatban van. A testület ezekben az ügyekben nyári ítélkezési szünet előtt döntést fog hozni - derül ki az Ab közleményéből.
