Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Norvégia budapesti nagykövetségének honlapján pénteken közzétett tájékoztatás szerint Norvégia, Lichtenstein és Izland az EGT és Norvég Alapok további magyarországi kifizetéseinek felfüggesztéséről döntött. Kifogásolják, hogy 2014. január elsejével a magyar kormány az alapok forrásainak és programjainak lebonyolításával, a monitorozással kapcsolatos teendőket az állami tulajdonban lévő, de attól szervezetileg független Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft-hez helyezte át, amit a megkötött egyezmények megszegésének neveztek.
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára pénteken az MTI megkeresésére elmondta, hogy a Norvég Alap Magyarországon 12 programterületen 40 milliárd forint értékben finanszíroz. A norvég kormány most arról döntött, hogy amíg meg nem győződik arról, hogy az általuk megfogalmazott elvárások mentén működik az átalakított magyarországi intézményrendszer, addig felfüggesztik a Magyarországnak szánt kifizetéseket abban a kilenc programban, amelyben a magyar kormányzat a közreműködő.
A helyettes államtitkár hangsúlyozta: azt kérik, hogy a felfüggesztést a döntéshozó terjessze ki arra a három alapra is, amelyek civil szervezeteknek szánt pénzeket folyósítanak. Jelenleg ez a forrás Magyarországra az Ökotárs Alapítványon keresztül érkezik, amely a felszínen ugyan civilnek tűnik, de látszik, hogy az alapítvány az LMP szatellit szervezete, vagyis politikai szervezet és nem civil - mondta.
A magyar fél azt kéri, tárgyalják újra a Norvég Alap teljes programstruktúráját, a megbeszélések folynak, szakértői egyeztetések már voltak és lesznek a következő hetekben is, egy-másfél hónap alatt végére lehet jutni az ügynek - mondta Csepreghy Nándor helyettes államtitkár.
A bibi csak az, hogy az esetre rálátó szakértők a Nol.hu-nak azt mondták: a Norvég Civil Támogatási Alap (ami miatt Lázár János már több levelet váltott a norvég EU-ügyi miniszterrel) működésének felfüggesztésére nincs precedens, és a pénzosztó mechanizmushoz a magyar kormánynak jogi értelemben nincs is köze. A Norvég Civil Támogatási Alap működését egy olyan szerződés szabályozza, amely Norvégia, Izland és Liechtenstein, illetve az EU között született (a felzárkóztatási alap azokból a befizetésekből táplálkozik, amelyek fejében a három ország anélkül is az európai gazdasági térség tagja lehet, hogy belépne az EU-ba), itt tehát a magyar kormány nem számít szerződő félnek.
Magyarország egyébként az Alapok harmadik legnagyobb kedvezményezettje a 15 támogatásra jogosult EU-tagállam között. A norvég adatok szerint a jelenlegi pályázati időszakban az ország 153,3 millió euró (mintegy 46 milliárd forint) lehívására jogosult, amelyből eddig 12 millió eurót (mintegy 3,6 milliárd forint) fizettek ki. Az Alapok átfogó célja a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, illetve a kétoldalú kapcsolatok erősítése.
