Az Elég hiú, egoista emberek - Miért nem volt esélye az ellenzéknek a magyar választáson című cikkében Stephan Löwenstein az MSZP, a Gyurcsány Ferenc és a Bajnai Gordon vezette erők választási szövetségének előzményeit ismertetve kiemelte a 2006-os őszödi beszédet és a tüntetéseket, amelyekkel kapcsolatban hangsúlyozta: \"mélyen beégett a Fidesz kollektív emlékezetébe\", hogy a rendőrség erőszakkal lépett fel a párt egy békés tüntetésével szemben.
Mindig erre emlékeztetnek, amikor felmerül a vád, hogy a Fidesz a kétharmados többségét tisztességtelenül használja fel az ellenzékkel szemben, és az esetet \"vélhetően a Fidesz sok embere valóban felhatalmazásként értékeli arra, hogy minden erővel távol tartsa a hatalomtól az akkori események főszereplőit\" - tette hozzá.
A 2010 előtti időszakkal kapcsolatban kiemelte még, hogy \"a bénultság évei\" után az ország az \"államcsőd szélére\" jutott, gyakran Görögországgal egy lapon emlegették és az összeomlást csak egy IMF-hitel és \"mélyen húsba vágó\" intézkedések révén lehetett elkerülni.
Orbán Viktor 2010-es \"földcsuszamlásszerű győzelmének az erkölcsi, gazdasági és társadalmi kisiklások alapoztak meg\", és a 2014-es kampány \"hátterét is ezeknek az éveknek az eseményei jelentették\" - fejtette ki, hozzátéve, hogy Gyurcsány Ferenc személye \"sokak számára hiteltelenítette a baloldali szövetséget\", az pedig \"nem segített feltétlenül\" Bajnai Gordonnak, hogy külföldön sikeres válságkezelőként \"ünnepelték\", mert Magyarországon \"elsősorban a megszorításokra és elbocsátásokra emlékeztek\" kormányfői tevékenységéből.
A FAZ szerzője egyebek között hangsúlyozta, hogy a három párt összefogása után \"a Fidesznek könnyű volt a régi ellenségképre, Gyurcsányra kihegyezni a kampányt\".
\"Vajon a választási rendszer akadályozta meg a baloldali szövetség sikerét? A főszereplők és sok támogatójuk is szeretné így látni\" - írta Stephan Löwenstein, hozzátéve, hogy a szövetség \"heterogenitása\" biztosan ártott, ugyanakkor a baloldal jobb eredményt ért el, mint 2010-ben. Nem biztos, hogy Gyurcsány vagy Bajnai egyedül indulva átlépte volna a bejutási küszöböt, az viszont biztos, hogy a Fidesz az új rendszer révén szerzett ismét kétharmados többséget annak ellenére, hogy a szavazatoknak csak a 44,5 százalékát szerezte meg - írta a FAZ szerzője.
A szlovákiai államfőválasztás és a magyarországi országgyűlési választás hangulatát veti össze hétfői jegyzetében a Lidové Noviny című cseh napilap.
A konzervatív újság szerint a szlovákiai választás \"a demokrácia ünnepe volt\", míg a magyarországiról ez nem mondható el. \"..a mai Magyarország egyáltalán nem a demokrácia ünnepe, bár még a temetése sem\" - állítja Lubos Palata a Választások a történelmi Magyarországon, a demokrácia két története című jegyzetében.
\"Robert Fico...a vereség beismerésével bebizonyította, hogy demokratikus politikus. Ezzel megtette az első lépést ahhoz, hogy végül ő is méltó elnöke lehessen Szlovákiának\" - véli Palata.
Valószínűleg - folytatja Palata - a történelmi tapasztalatokkal magyarázható, hogy a magyarok \"legalábbis megtűrik, hogy Orbán Viktor korlátozza a demokratikus szabadságjogokat és elveket\".
Szerinte most Orbánon a sor - s erre kellene, hogy ösztönözzék európai partnerei is - hogy abszolút hatalmát megossza a demokratikus ellenzékkel, betiltsa a Jobbikos neonácikat, s nagyvonalúbb demokrata legyen, mint amilyen az utóbbi négy évben volt. Ha azt akarta, hogy lezárja a magyarországi posztkommunizmust és lerakja az új Magyarország alapjait, \"célját már elérte\".
\"Most eljött az ideje annak, hogy Orbán Viktor megerősítse a magyar demokrácia legitimitását, hogy a történelmi Magyarország politikusából európai államférfivá váljon. Úgy, ahogy ez Szlovákiában Robert Ficóra vár\" - zárja eszmefuttatását Palata.
