Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Idén az első két hónapban az államháztartás hiánya elérte 483,3 milliárd forintot, ami az egész évre tervezett 984,6 milliárd forintos deficit 49,1 százaléka. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) várakozási szerint idén márciusban az elmúlt évekhez hasonló hiány alakulhat ki - legalábbis ezt közölték a Napi.hu kérdésére a tárca múltheti sajtótájékoztatóján. Az elmúlt négy év átlagát tekintve ez 180-200 milliárd forintos deficitet jelent, így az első negyedév végére a hiány elérheti a 660-680 milliárd forintot, amely az egész évre tervezett deficitcél 67-70 százaléka.
A folytatás sem lesz sokkal jobb: a nyári hónapokra meglesz a száz százalékos hiány is meglesz NGM tervei szerint, ám ennek ellenére az éves hiány a GDP 3 százalékára csökken - mondta Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) költségvetésért felelős helyettes államtitkára. Az NGM arra számít, hogy a decemberi adóbevételi többlet visszahúzza majd a GDP 3 százaléka alá a hiányt. Az előző három évben egyszer fordult elő - épp 2013-ban - hogy a nyári hiánycsúcs után \"természetes módon\" sikerült az év végére a nyári alá csökkenteni. Még 2010-ben a hiánycsökkentés csak az év végi kiigazítással - adóemelésekkel - sikerült elérni. Majd 2011-ben nem volt fontos a hiány tartása, hisz magánpénztári vagyon elszámolás az uniós szempontból fontos ESA-egyenleget soha nem látott többletbe lökte.
December elvileg valóban jelentős adóbevételi többletet generál, hisz ekkor fizetik be a cégek a társasági adót, de számos ágazati adó befizetése is az utolsó hónapra esik, ennek ellenére az elmúlt négy évben ez állítás csak 2012-re volt érvényes. Tavaly az utolsó hónapban 53 milliárdos deficit keletkezett, míg 2010-ben viszont egyetlen hónap alatt 434 milliárddal javult az egyenleg az akkor elhatározott költségvetési kiigazítások miatt.
Valamilyen kiigazításra a büdzsében az idén is szükség lesz, jelenleg mintegy 100-150 milliárd forintos lyuk van a költségvetésben a meglévő költségvetési tartalékokon felül - legalább is a GKI Gazdaságkutató Zrt. szerint. A kormány szerint viszont a tartalékok a kockázatokra fedezetet nyújtanak, annak ellenére, hogy a kormány szorgalmas csapolja a költségvetés általános tartalékát, így érdemben csak a száz milliárdos országvédelmi alappal lehet számolni. Amennyiben 100-150 milliárdos költségvetési kiigazítást most meglépné a kormány - viszonylag komoly érdeksérelmek miatt megtehetné.
Ám figyelemmel a májusi európai parlamenti, és még inkább az őszi önkormányzati választásokra a kormány elodázhatja a kiigazítási lépéseket, ez esetben viszont már komolyabb kiigazító lépésekre lesz szükség, hogy a hiányzó 100-200 milliárdot az év utolsó két hónapjában beszedjék.
