A megkérdezettek 51 százaléka értett egyet azzal, hogy \"Pakson új atomerőmű épüljön a már meglévő mellett\", ám az orosz kapcsolat már sokkal kevésbé szimpatikus: mindössze egyharmadnyian támogatják, és az abszolút többség ellenzi. A mostani 34 százalék viszont több, mint amit 2012 nyarán mért a Medián: akkor ugyanis ugyanezt még csak 25 százalék támogatta.
Napi grafikonok
A növekmény egyértelműen a kormánypárti szavazók áthangolódásából adódik: másfél évvel ezelőtt a fideszeseknek még csak a 28 százaléka volt az orosz közreműködéssel építendő reaktor mellett, ám mostanra, hogy a terv hivatalos kormánypolitikává vált, az arányuk egycsapásra megduplázódott, pontosan 53 százalékra nőtt.
Váratlan volt
A közvélemény-kutatásból kiderül továbbá, hogy a magyar közvéleményt váratlanul érte az Orbán-Putyin megállapodás: az emberek bő háromnegyed része többé-kevésbé meglepődött a bejelentés hallatán. Még a kormánypárti szavazók nagy része is azt állítja, hogy meglepődött, ők csak annyiban különböznek másoktól, hogy a többségük csak \"egy kicsit\".
A paksi bővítéssel szembeni fenntartások egyik fő indítéka valószínűleg a feltételezett magas költségekben rejlik. Mindenesetre jelentős (56 százalékos) többségben vannak azok, akik szerint \"az új atomerőmű beruházása olyan hatalmas összegbe kerül, hogy emiatt nem olcsóbb lesz az áram, hanem lényegesen meg fog drágulni\" és csak egyharmadnyian (35 százalék) értettek egyet azzal a feltételezéssel, hogy \"az atomenergia olcsó energiaforrás, ezért ha felépül az új atomerőmű, az áram ára Magyarországon érzékelhetően olcsóbb lesz\".
Napi grafikonok
Döntsön a nép!
A közvélemény újkeletű kritikus attitűdjének ismeretében nem meglepő, hogy másfél év alatt jelentősen megnőtt azok aránya, akik Paks és általában az atomenergia felhasználásának jövőjéről népszavazásra bíznák a döntést.
Napi grafikonok
A referendum híveinek és ellenzőinek aránya 2012-ben még 48:46 arányban oszlott meg, ami mostanra 59:36-ra módosult, és jelenleg még a fideszeseknek is abszolút többsége támogatja a gondolatot, hogy \"döntsön a nép\".
Egyébként, ha a szavazókon múlna, elsősorban nem a nukleáris energiára bíznák az ország energiaellátásának jövőjét: csak 16 százalékuk mondta, hogy elsősorban az atomenergiára kellene támaszkodnunk, míg 74 százalék elsősorban a megújuló energaforrásokban bízik.
