BUX 134616.81 2,41 %
OTP 41570 2,74 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Így dőlt meg a magyar k+f rekord

Tavaly két évtizedes csúcsra jutottak a k+f célú költések Magyarországon. A jó számok jórészt a vállalkozásoknak köszönhetőek, de nőttek az állami és a külföldi források is.

2013. október 24. csütörtök, 14:57

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

A 2009-es nagy ugrás után 2010-ben megtorpantak, majd 2011-ben és 2012-ben újra érdemben nőttek a kutatás-fejlesztési (k+f) célú költések Magyarországon − derül ki a KSH nemrégiben publikált részletes adataiból. Ezek alapján 2012-ben k+f-re folyó áron 363,7 milliárd forintot fordítottak, amely a GDP 1,29 százalékának felel meg. Az adat az előző évihez képest folyó áron 8,1 százalékos növekedést jelent (tavaly a GDP-arányos érték 1,21 százalék volt), így a GDP arányában mérve a 2012-es szint − az 1990-es 1,6 százalék mögött − az utóbbi 22 év legjobb eredményének számít.

A részletes adatok szerint 3090 kutatóhelyen a k+f-fel foglalkozók száma meghaladta az 56 ezret. Míg a tényleges k+f-létszám két, addig a teljes munkaidejű dolgozókra átszámított létszám − a korábbi évekhez hasonlóan − ennél gyorsabban, 5,2 százalékkal nőtt. Így a szféra súlya az összes foglalkoztatotton belül folyamatosan emelkedik, 2012-ben már elérte a 0,92 százalékot. A k+f személyi állományán belül a kutatók aránya csökkent: 2011-ben még a tényleges létszám 66,7 százalékát tette ki, 2012-ben ennél 1,2 százalékponttal kevesebbet. A kutatóhelyek mérete kismértékben emelkedett: az egy kutatóhelyre jutó számított létszám 11,3 főről 11,6 főre, a kutató-helyenkénti átlagos k+f célú ráfordítás pedig 112 millió forintról 118 millióra nőtt. Javult a segédszemélyzettel való ellátottság is: míg 2011-ben száz kutatóra 28 fő segédszemélyzet jutott, addig 2012-ben 1 fővel több.

A költségeken belül a bérek és jövedelmek aránya 58 százalék volt, 0,4 százalékponttal több a 2011-esnél. Az egy kutatóra jutó átlagos k+f célú költés stagnált (12,6 millió forint), szektoronként és tudományáganként azonban nagy az eltérés. A vállalkozásoknál 15,3 millió, a költségvetési kutatóhelyeken 9 millió forint jutott egy kutatóra. A tudományterületek közül a műszaki tudományoknál a legmagasabb (16,6 millió forint) az egy főre jutó költség, a bölcsészettudományoknál a legalacsonyabb (4,9 millió).

A k+f kiadások forrásai
Cégek Állam Egyéb hazai Külföldi Összesen
2007 107,8 109,1 1,6 27,2 245,7
2008 128,7 111,4 1,6 24,7 266,4
2009 138,9 125,6 2,1 32,6 299,2
2010 147,0 122,0 2,9 38,3 310,2
2011 159,7 128,2 3,3 45,3 336,5
2012 170,5 134,1 3,1 56,0 363,7
Forrás: KSH
Napi Gazdaság
Napi Gazdaság

Ez is érdekelhet