BUX 134545.20 -0,44 %
OTP 42180 -0,61 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Így lehet spórolni az orvosképzéssel

A svájci orvoshiány már évek óta csak külföldi orvosok alkalmazásával oldható meg. 2011-ben a szabadfoglalkozású orvosok 17 százaléka rendelkezett külföldi diplomával és a tendencia erősödik. A kórházi szférában ennek a kétszerese az arányuk. Svájc minden egyes bevándorló orvossal 720 ezer svájci frank képzési költséget takarít meg - állapítja meg a Svájci Egészségügyi Obszervatórium tanulmánya.

2013. október 1. kedd, 06:09

A svájci orvostársadalom helyzetét vizsgáló tanulmány szerint 2012-ben 17 ezer szabadfoglalkozású orvost tartottak számon, a kórházi orvosok száma a különböző adatforrásokban 14-20 ezer.  Az átlagos munkaterhelés a nők arányának növekedésével csökken: 2011-ben az orvostanhallgatók 57 százaléka volt hölgy.

A svájci orvosnők átlagosan kereken egy nappal kevesebbet dolgoznak a férfiaknál, ráadásul a százszázalékos munkaterhelés hosszútávon már a férfiak számára is egyre kevésbé számít opciónak. Vagyis ugyanazon munkateljesítményhez a jövőben több orvosra lesz szükség.

Így feminizálódik a pálya Svájcban

Az utóbbi években a nők aránya elsősorban a nőgyógyászat és az alapellátás (beleértve a gyermekgyógyászatot) területén növekedett. A pszichiátria területén 42, a sebészetben 20 százalékos az orvosnők részesedése. A kórházakban vezető pozícióban levő nők aránya 2010-ben: orvosasszisztensi szinten 56 százalék volt, osztályvezető főorvosi és egyéb vezető beosztásokban pedig 20 százalékuk dolgozott. A kórházi orvosok átlagéletkora 2010-ben 39, a szabadfoglalkozású orvosoké 2011-ben pedig 53 év volt. Utóbbiak korfája a közeljövőben esedékes nyugdíjazásuk okán már bekerült a közbeszédbe.

Orvoshiány az alapellátásban és a pszichiátriai ellátásban várható

2011-ben már minden tizedik orvos betöltötte a 65. életévét, további 35 százalékuk tíz éven belül éri el a nyugdíjkorhatárt. Az idősebb orvosok aránya elsősorban az alapellátás és a pszichiátria területén magas, a fiatalabbak mindkét szakterületen viszonylag alulreprezentáltak, ami jövőbeli orvoshiányt valószínűsít - szögezi le a tanulmány.

Dominóeffektushoz vezet a szívóhatás

A Szövetségi Migrációs Hivatal központi migrációs információs rendszere szerint az utóbbi években a bevándorló orvosok száma magasabb volt a kivándorlókénál. A migráció szaldója évente mintegy ezer fő. Ily módon Svájc minden bevándorolt orvossal kereken 720 ezer svájci frank képzési költséget takarít meg.

A külföldi toborzás indirekt módon felpörgeti a magasan képzett egészségügyi személyzetnek a legszegényebb országokból való kivándorlását. Jóllehet a szervezett toborzás elsősorban a szomszédos országokra irányul, amazok ismét csak a gyengébb gazdasági helyzetben levő (szomszédos) országokból szívják el a szakképzett munkaerőt - így dominóeffektus keletkezik.

A világelsőséghez ennyi orvos kell ezer lakosra

A vesztesek a dél-szaharai országok, amelyek a migrációs lánc végét alkotják. Svájcban ezer lakosra négy orvos jut, ami világviszonylatban a legmagasabb arány, ez jelentős mértékben a külföldi orvosok bevándorlásának tulajdonítható.

Economx
Economx

Ez is érdekelhet