BUX 142613.39 1,26 %
OTP 46420 2,36 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Tovább drágult a magyar munkaerő

Tavaly a dolgozónkénti a teljes munkaerőköltség 4,1 százalékkal, 309,6 ezer forintra nőtt Magyarországon − derül ki a KSH új becsléséből. Az emelkedés döntően a versenyszférának köszönhető.

2013. július 23. kedd, 08:06

Fotó: Napi Gazdaság / Pelsőczy Csaba
Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Tavaly egy teljes munkaidős foglalkoztatottra eső munkaerőköltség havi átlagban 309,6 ezer forint volt Magyarországon, ez folyó áron 4,1 százalékkal nagyobb a 2011-esnél (az egy évvel korábbi 5,8 százalékos emelkedés után) − derül ki a KSH új becsléséből. (A fogyasztói infláció a múlt évben 5,7 százalék volt.) Az emelkedést döntően a versenyszféra (a legalább ötfős vállalkozások körében) munkajövedelmének alakulása magyarázza, ott ugyanis 6,5 százalékos bővülést mértek (de a szociális költség is 8,3 százalékkal nőtt), míg a költségvetési szférában 3,3 százalékkal csökkent az átlagos munkajövedelem, alapvetően annak köszönhetően, hogy 2012-ben a közfoglalkoztatottak száma másfélszeresére nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva és bevezették a közfoglalkoztatotti bért is (míg a közszférában a szociális költség 1,2 százalékkal nőtt). Összességében tavaly a bruttó munkajövedelem 3,6, a szociális költségek 6,2 százalékkal emelkedtek, míg az egyéb költségek pedig 1,3 százalékkal mérséklődtek az előző évhez viszonyítva.

A havi munkaerőköltség összetétele 2012-ben
Nemzetgazdaság Versenyszféra Költségvetés
(forint) (megoszlás, %) (változás, %) (forint) (megoszlás, %) (változás, %) (forint) (megoszlás, %) (változás, %)
Munkajövedelem 228 178 73,9 +3,6 239 836 73,8 +6,5 206 873 73,8 -3,3
Szociális költség 72 472 23,4 +6,2 77 086 23,7 +8,3 63 070 22,5 +1,2
Képzés és más költség 8 401 2,7 -1,3 8 092 2,5 -3,5 10 191 3,6 +1,7
Munkaerőköltség 309 590 100,0 +4,1 325 013 100,0 +6,7 280 134 100,0 -2,2
Forrás: KSH

Minden beleszámít

A munkaerőköltség minden olyan, a munkáltatót terhelő kötelezettséget felölel, amely a munkaerő alkalmazásával kapcsolatosan felmerül. Így tartalmazza a munkavállalók munkájának ellenértékeként kifizetett összeget (keresetet), a nyugdíj- és egészségbiztosítás munkáltató által átvállalt terheit, hozzájárulását a munkanélküliség kezeléséhez, hozzájárulását a csökkent munkaképességűek foglalkoztatását szolgáló alapokhoz, a különféle természetbeni és szociális juttatásokat, illetve a költségtérítéseket és a továbbképzéssel kapcsolatos költségeket. A foglalkoztatással kapcsolatos költségeket a munkadíjhoz vagy a foglalkoztatott létszámhoz kapcsolódó adótételek növelik, a foglalkoztatás elősegítését szolgáló bér- és járuléktámogatások pedig csökkentik.

A munkajövedelem dominál

A KSH számításai szerint 2011-ben a havi átlagos munkaerőköltség a legalább ötven főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a kijelölt nonprofit szervezeteknél folyó áron 326 ezer forint volt (a 2010-es 311 ezer forint után); ezen belül a közszférára jellemző költségszint 289 ezer forint (a 2010-es 278 ezer után), míg a vállalkozói köré 356 ezer forintnak (az előző évi 340 ezer után) felelt meg.

A 2011-es adatok szerint a munkaerőköltségből a munkajövedelmek részaránya 74, a szociális költségeké 23 százalék volt, a képzés és más költségelemek súlya nem érte el a 3 százalékot. A szociális költségek nagyságát főként a munkajövedelem határozza meg, hiszen döntő része (88 százaléka) a munkajövedelem-elemekhez kapcsolódó kötelező járulék. A munkáltató által önként vállalt szociális juttatások részaránya Magyarországon egyelőre nem túl jelentős.

Domokos László
Domokos László

Ez is érdekelhet