<banner>A kormány a tegnap ismertetett újabb csomagjában nem a korábban emlegetett \"haircut-megoldást\" választotta az önkormányzati államadósság átvállalása kapcsán, ehelyett direkt módon kötelezte díjfizetésre a bankokat. </banner>
<banner>A helyzet röviden a következő: tavaly év végén merült fel, hogy ha az önkormányzati adósságot az állam átvállalja, akkor a bankok megbízhatóbb adóst kapnak, ami nekik is jó. Ezért a követelés egy részét le lehetne írni, vagyis a bankok elengedhetnék a tartozás egy részét. Ez a haircut megoldás azonban már novemberben is felvetette annak a lehetőségét, hogy az állam tulajdonképpen így részleges csődöt jelent, hiszen kötelezettségeinek egy részét nem teljesíti. </banner>
Bizonyára részben ennek a vitának az elkerülése volt az oka annak, hogy a kormány más megoldáshoz folyamodott. A tegnapi Varga-csomagban az átvállalt adósság arányában meghatározott, 7 százalékos egyszeri díjat kell fizetnie a bankoknak. Bár néhány óvatos vélemény ezek után is megfogalmazódott, hogy közgazdasági értelemben így is csődeseményről beszélhetünk, Orbán Gábor szerint ez nem helytálló. Az NGM Portfolio.hu-nak nyilatkozó államtitkára hangsúlyozta: jogilag és időben kettéválik az adósságátvállalás és a díjfizetés, így nincs szelektív csődesemény.
Orbán Gábor azt is elmondta, hogy összességében a bankok az adósságátvállalással jól járnak. Az önkormányzati adósság után képzett céltartalék felszabadítható, hiszen biztosabb adóst kapott a bankszektor. Ezen felül a tőkekövetelmény számításánál is jobb helyzetbe kerülnek a hitelintézetek, hiszen az önkormányzati követelés állami követeléssé válásával csökkenhet a követeléshez előírt, Bázel II. szerinti banki tőkekövetelmény. Így egy egyszeri befizetési kötelezettség nem tekinthető aránytalan tehernek - mondja az államtitkár.
Hogyan érinti ez a bankokat?
Korábban már írt arról a Portfolio.hu, hogy mi lehet az adósságátvállalás bankokra gyakorolt hatása, és a fenti két tényezőt mi is figyelembe vettük. Eszerint valamivel 10 milliárd forint feletti lehet a bankok önkormányzati követelésállományra képzett céltartaléka. így közel ennyivel nőne a bankok eredménye a lehetségessé váló céltartalék-visszaírás miatt. Továbbá a jelenlegi tőkekövetelmény nagysága az önkormányzatoknál (a 8 százalékos követelményt 50 százalékos súllyal számítva) közel 35 milliárd forint, a központi költségvetés felé fennálló viszont nulla. E két összeget összeadva adódna a bankszektor pozícióváltozása a teljes adósságátvállaláson - mivel azonban az adósságátvállalás nem volt teljes, ennél valamivel kisebb lehet a hatás.
<banner>A helyet megítélését rontja, hogy az adósságátvállalás pontos feltételeit nem ismerjük, vagyis a fenti számok akkor helytállók, ha az adósság kondícióiban nem történik változás.</banner>
