Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A jelenlegi magyar kormány számos intézkedést - így pl. a vaklicit bevezetését - hozott annak érdekében, hogy a lakosság számára olcsóbbak legyenek a gyógyszerek. A gyógyszertárba járó felnőtt lakosság mintegy kétharmada szerint azonban drágábbak lettek a gyógyszerek, patikai készítmények az elmúlt években, ráadásul minden ötödik vásárló szerint azok jelentősen drágultak - állapítja meg az elemzés.
A nettó 110 ezer forintnál szegényebb háztartásokban lakók mintegy kétharmadának, az ennél gazdagabbaknál - jövedelmi kategóriától függően - viszont \"csak\" 35-48 százalékának - van saját elmondása szerint valamilyen krónikus betegsége. Ez egyben azt is jelenti, hogy a
gyógyszerárak emelkedése pont a legszegényebb, s egyben a legjobban költségérzékeny rétegeket érinti a leginkább.
Noha a patikába járó krónikus betegek több mint fele tapasztalta, hogy megszokott orvossága helyett orvosa más, olcsóbb készítményt írt fel, vagy a patikában ajánlottak olcsóbbat, többségük összességében mégis növekvő gyógyszerárakról számolt be. Ráadásul a felírt vagy ajánlott olcsóbb készítménnyel kapcsolatban minden ötödik releváns válaszadó érzékelt valamilyen problémát, akiknek döntő többsége vissza is tért a korábbi gyógyszerére.
Problémák a gyógyszerek hozzáférhetőségében
A gyógyszertárba járó felnőtt lakosság 44 százaléka tapasztalta az elmúlt egy évben, hogy a patika nem tartott abból a gyógyszerből, amit éppen ki akart váltani, és emiatt megkérték, hogy fáradjon vissza néhány nap múlva, amíg beszerzik - ez az arány 7 százalékponttal nőtt a 3 évvel korábbi állapothoz képest. Ennek hátterében többek között a nagykereskedők kintlévőségek csökkentésére törekvő üzletpolitikája, valamint a patikák egyre romló jövedelmezősége áll.
Legkevésbé a fővárosi patikák készleteznek (vélhetően a raktárak közelsége miatt), a betegeknek mindössze 46 százalékát tudják azonnal kiszolgálni, 54 százalékukkal már előfordult, hogy kénytelen volt később visszamenni a felírt gyógyszerért. Általánosságban a krónikus betegek nagyobb arányban tapasztalták, hogy vissza kell menniük a gyógyszerért, mint azok, akiknek nincs olyan betegségük, mely rendszeres gyógyszerszedést igényel.
A patikákba azonban nem csak a csökkenő készletek, hanem a megváltozott gyógyszerfelírási szabályok miatt is gyakrabban kell a korábbiaknál ellátogatni. A patikába járó krónikus betegek 53 százaléka egyáltalán nem ért egyet azzal a változással, hogy megszűnt a 3 havi gyógyszeradag egyszeri kiváltási lehetősége, s így havonta kell kiváltani a receptet.
E változást a fővárosiak közel kétharmada teljesen elutasítja, míg a többi településtípusnál ez az arány 30-40 százalék között ingadozik. A krónikus betegek 37 százalékának jelenleg is komoly nehézséget okoz a havi gyakoriságú gyógyszerkiváltás.
Nem informálódni járunk a patikákba
A nemrégiben bevezetett patikai szolgáltatások közül a válaszadók 26 százaléka már igénybe vette az \"információs pult\" szolgáltatást, viszont a többi szolgáltatás (vérnyomás, vércukor, testzsírtömeg mérés, gyógyszer-házhozszállítás, internetes rendelés) kipróbálási aránya továbbra is elenyésző, azaz nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket.
A felnőtt lakosság többsége egyáltalán nem, vagy csak nagyon ritkán szokott gyógyszerekre vonatkozó információt kérni patikusától. A patikába járó felnőtt lakosság közel egynegyede elmondása szerint már értesült a jelenleg is zajló népegészségügyi programról (elsősorban nem kötelező szűrésekről).
