Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Öt régiós országról publikáltak elemzést a közelmúltban a Fitch Ratings szakemberei, akik szerint Magyarország, Lengyelország, Csehország, Bulgária és Románia átlagos növekedése egy százalék lehet 2013-ban. Ez ugyan lényegesen magasabb az eurózóna adatánál, de magyar szempontból elkeserítő, hogy míg a másik négy országban 1-1,6 százalékos növekedés várható, a magyar gazdaság az elemzők szerint csak stagnálni fog. 2014-ben sem lesz jobb a helyzet, hiszen a régió 2,2-2,8 százalékos növekedése mögött kulloghat Magyarország 1,5 százalékos GDP-bővülésével. Az elemzők szerint a belső fogyasztásra idén továbbra sem támaszkodhat az öt vizsgált ország, ezen a téren talán jövőre várható pozitív elmozdulás.
Pozitívumként emelik ki a Fitch szakemberei, hogy a régióban a költségvetési konszolidáció nagyrészt befejeződött, ennek köszönhetően idén 2,9 százalék lehet a vizsgált országok átlagos deficitje. Magyarország kapcsán az elemzők azt hangsúlyozzák, hogy az Európai Bizottság 3,4 százalékos hiányt prognosztizál, ezért további kiigazító intézkedésekre lehet szükség a hiánycél tartása érdekében. Szerintük a magyar kormány meg fogja tenni a szükséges intézkedéseket, azonban azok tovább rontják majd a növekedési kilátásokat.
Az elemzés fő üzenete, hogy a középtávú növekedési kilátások javulásához strukturális reformokra lenne szükség, melyekkel kapcsolatban konkrét területeket is megjelölnek a hitelminősítő közgazdászai. Szerintük például az egészségügy, a nyugdíjrendszer, a munkaerőpiac és az innováció területén kellene olyan változtatásokat végrehajtani, melyek egyrészt összességében javítják az üzleti környezetet, másrészt vonzóbbá teszik a régiót a beruházások szempontjából.
Természetesen a Fitch Ratings azt is megvizsgálta, hogyan alakulhat a régió hitelminősítése a jövőben. Szerintük nehéz az öt országot egy kalap alá venni, hiszen a legtöbb mutatóban nagy a szórás, az államadósság a GDP-arányában például a 18,6 százalékos bolgártól a 78 százalékos magyarig terjed. Ugyanakkor még ez utóbbi is alacsonyabb, mint az eurózóna 93,1 százalékos átlaga. Vagyis összességében kedvezőek a kilátások, a relatív alacsony egy főre jutó GDP pedig további felminősítések lehetőségét hordozza magában. Magyarországgal kapcsolatban a szakemberek úgy vélekednek, hogy a magas adósság és a kiszámíthatatlan politika indokolja a jelenlegi adósságbesorolást, mely rosszabb, mint ami a fundamentumokból adódna.
