Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az energetikai célra kitermelt termálvíz általános visszatáplálási kötelezettségét 2004-ben vezették be. Az előírás a magyar geotermikus energiahasznosítás súlyos meggyengüléséhez vezetett, a kertészeti termelésben a geotermikus energiahasznosításban érintett felhasználók többségének ellehetetlenülését és az ágazat versenyhátrányát okozta.
2012 nyarán átmeneti megoldásként az Országgyűlés a vízgazdálkodásról szóló törvény módosításával 2015. június 30-ig felfüggesztette a mezőgazdasági termelők kötelezettségét, hogy a kizárólag energetikai célból kitermelt termálvizet visszatáplálják. Ezt a határidőt most 2025-ig hosszabbítja meg a kormány.
Az energiaigényes mezőgazdasági termelés, a legfőképp veszélyeztetett kertészeti ágazat, ezen belül a fóliás és az üvegházi friss zöldség- és gyümölcstermesztés biztosíthatja a lakosság ellátását friss, hazai termékekkel - érvel a Vidékfejlesztési Minisztérium. Az ágazatban az energiaárak jelentősen meghatározzák a fóliás és az üvegházi kertészeti termesztés gazdaságos fenntartását, piaci bővítésének lehetőségét. Az üvegházi és fóliás zöldség-gyümölcs termelés nem kifizetődő a hagyományos energiahordozók magas ára miatt, viszont kedvező földrajzi adottságainknak köszönhetően a rendelkezésünkre álló geotermikus termálenergia felhasználásával biztosítani lehet a kertészetek gazdaságos működését és fennmaradását. Ez nemcsak többezer munkahely megtartását jelenti, hanem a mezőgazdaságból élő vidékek, családok, többtízezer ember megélhetését, a vidéki lakosság helyben tartását, a termálenergia felhasználásával a szén-dioxid kibocsátás jelentős csökkentését, és az EU által ösztönzött megújuló energiára alapuló hőenergia termelés arányának növelését is.
A visszasajtolási kötelezettség alól csak az agrárium kapott felmentést, vagyis \"városi\" használat esetén a szabályok megkövetelik a letermelt víz visszajuttatását a vízadóba.
A visszasajtolást környezet- és vízbázisvédelmi megfontolások teszik indokolttá. A mezőgazdasági termelők a mentesség birtokában a letermelés után a Tiszába folyatják a vizet, a vízadó rétegben pedig nagyrészt ennek hatására 30-40 méteres vízszintsüllyedése tapasztalható a legintenzívebben termelő Dél-Alföldön - nyilatkozta korábban a Napi Gazdaság Online részére Kóbor Balázs geológus, a Dél-alföldi Termálenergetikai Klaszter és a Magyar Termálenergia Társaság tagja. A kötelezettség jelentősen drágábbá teszi, tenné a termálvíz használatát, egy kitermelő kútra ugyanis két visszasajtoló egységet kell építeni, amelyek ára darabonként 150-200 millió forint is lehet.
