Bár nem ritka, hogy a Budapest külső vonalain közlekedő régi Ikarusok utasterében is erőteljesen érezhető a busz kipufogógáza, előírások, hatáskör és mérőeszközök híján sem a hivatalok, sem a közlekedési vállalat nem végez erre vonatkozó méréseket - tudta meg a Napi Gazdaság Online. Az biztos, hogy elvileg egy koros autóbuszban sem lehetne magasabb a szennyező anyagok - szálló por, kipufogógázok - koncentrációja, mint a külső térben meghatározott egészségügyi határértékek.
Nemcsak hivatalos méréseket nem végeznek, vonatkozó egészségügyi határértékek sincsenek hatályban a tömegközlekedési eszközök, így például az autóbuszok utasterének légszennyezettségi állapotára vonatkozóan. A BKV ugyan minden, az utas- és forgalombiztonság szempontjából előírt, illetve meghibásodás miatt szükséges műszaki vizsgálatot rendszeresen elvégez, de az utastéri légszennyezettséget nem mérik, amihez egyébként eszközük sincs - tudatta lapunkkal a közlekedési társaság. A járművek környezetvédelmi megfelelőségét, füstkibocsátását, a kipufogórendszer tömítettségét, a nyílászárók megfelelő zárását, a csuklótéri harmonikák épségét viszont rendszeresen ellenőrzik. Kérdés, mindez elég-e.
Mindenki a vizsgálat mellett van
Igény mindenesetre lenne egy ilyen vizsgálatra. Az utóbbi években többször előfordult, hogy a kipufogógáz került az utastérbe - fogalmazott megkeresésünkre Dorner Lajos, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) elnöke. Azóta a BKV-nál valamennyire úrrá lettek a legsúlyosabb problémákon, de az egyesület véleménye szerint mindenképpen megérne egy komolyabb vizsgálatot az ügy, amelyet feltétlenül kiterjesztenének a légkondícionálók üzemeltetése közbeni állapotra is. Hasonló véleményen van Vargha Márton, a Levegő Munkacsoport közlekedési témafelelőse is, aki szerint a magyar főváros buszparkja lassan a régióban is a legöregebbek közé tartozik, a nyugat-európai állapotokkal való összehasonlításról nem is beszélve.
A Vidékfejlesztési Minisztériumhoz tartozó Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat, és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) Országos Környezetegészségügyi Intézete sem vizsgálta a kérdést, ahogyan a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnak (NFH) és területi szerveinek sincs (és korábban sem volt) hatásköre, intézkedési lehetősége a tömegközlekedési eszközök belső terének légszennyezettségi mérését illetően.
A sofőröket elvileg védeni kellene
Hasonlóan áll a helyzet a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálattal, illetve Nemzeti Munkaügyi Hivatallal is. A munkavédelmi hatóság hatásköre a munkáltatóknál, szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállalók egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülményeinek ellenőrzésére terjed ki - reagáltak megkeresésünkre. A szervezetnek így a buszvezetőket, mint munkavállalókat érő légszennyezettség munkaegészségügyi határértékeinek ellenőrzésére elvileg van kompetenciája. A munkahelyeken megengedhető veszélyes anyagok (gázok, gőzök, porok, rákkeltő anyagok, stb.) nyílt- és zárttéri határértékeiről több, az Európai Unió jogszabályaival harmonizált munkaegészségügyi jogszabály rendelkezik, azonban az akár órákat utazó, munkába járó tömeg helyzetére ezek nem terjednek ki. A munkaügyi hivatalnál úgy vélik mindemellett, hogy rendkívül fontos közegészségügyi problémakörről van szó.
Jelenleg formális belsőtéri határérték sem létezik a közösségi közlekedési eszközökre, és értesüléseink szerint a készülő jogszabály sem kezeli a kérdést. Az irodákra például várhatóan definiál ilyen értéket, a tömegközlekedési járművekről azonban tudomásunk szerint nem fog rendelkezni.
