A miniszterelnök IMF-fel kapcsolatos szavaira a forint gyengüléssel reagált - erről további részleteket itt olvashat.
A Reuters hírügynökség beszámolója szerint Orbán Viktor az előadáson úgy fogalmazott, hogy Magyarország egy rugalmas hitelkeretet kért a Nemzetközi Valutaalaptól, de az IMF erre nemet mondott. \"A tárgyalások még mindig zajlanak, de most egyre közelebb vagyunk ahhoz a nem-hez\" - jelentette ki a miniszterelnök, hozzátéve: az IMF azt mondta Magyarországnak, hogy az országnak szüksége van a hitelre, de nem a rugalmas hitelkeretre.
Magyarország a nemzetközi piacokon devizakötvényt fog kibocsátani ebben a hónapban, vagy a következő hónap elején - jelezte Orbán. Miért lenne nekünk szükségünk bármiféle hitelre az IMF-től, ha közben a piacokról is tudjuk magunkat finanszírozni? - tette fel a kérdést a kormányfő a Reuters beszámolója szerint.
A készülődő devizakötvény-kibocsátás előtt e hét hétfőtől jövő hét közepéig kötvénybefektetői találkozók sora zajlik az Egyesült Államokban és Angliában.
Az MTI tudósítása szerint a miniszterelnök a gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkozó Bruegel Intézetben elhangzott előadásában arról beszélt, hogy az Európai Unió válsága alapvetően versenyképességi válság. Gazdasági rendszerváltásra van szükség, a jóléti állam helyett munkaalapú társadalmat kell kialakítani - tette hozzá. Ebben a környezetben a magyar gazdasági eredmények sikertörténetet jelentenek, miután az utóbbi két évben azon kevés tagállamok között szerepelt szerinte, amelyek sikeresen vittek végig strukturális reformokat, csökkentették a jóléti állami kiadásokat és versenyképesebbé tették gazdaságukat. Ezek nyomán szerinte nagyon nehezen tudná megmagyarázni az Európai Bizottság, ha nem engedné ki hazánkat a túlzottdeficit-eljárás hatálya alól.
A hvg.hu tudósítása szerint újságírói kérdésre válaszolva, miszerint az EB nem a reformok mennyiségével, hanem a minőségével elégedetlen, Orbán kifejtette: a minőség szubjektív, politikai értelmezésre ad teret. Számára ezért az egyetlen elfogadható érv az lenne, ha a fenntarthatóságát kérdőjeleznék meg a reformoknak, mivel azonban hazánk három éve a 3 százalékos büdzsé hiánycél alatt teljesít, ezzel sem érvelhetnek.
A fenntarthatóság kapcsán hozzátette: a magyar gazdaság idén be fog indulni, nőni fog a foglalkoztatás, kifelé haladunk az energiafüggőségből és készülünk a válság utáni időkre, vagyis \"Magyarország egy európai sikersztori\".
André Sapir, a vendéglátó Breugel Intézet vezető elemzője ellenpontként, Magyarország gazdasági helyzete kapcsán elmondta: míg a kelet-közép-európai tagállamok finanszírozási igénye a GDP 10 százaléka körül mozog, addig Magyarországé 20 százalékos, ami jelentős piaci kitettséget jelez.
A beszélgetésen felmerült a jegybanki függetlenség kérdése is. Orbán leszögezte: tiszteletben tartják a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét és jelezte, hogy az MNB-elnöki posztra jelölt személyét Simor András jelenlegi elnök mandátumának lejárta előtt egy nappal hozza majd nyilvánosságra.
