Magyarországon az egyes háztartások saját jövedelmi helyzetére vonatkozó szubjektív megítélése nem változott az előző évhez képest: 2012 tavaszán a háztartások országosan 120 ezer forint összegű egy főre jutó havi jövedelmet tartottak szükségesnek az átlagos szintű megélhetéshez, 70 ezer forintot a nagyon szűköshöz, illetve 215 ezer forintot a nagyon jóhoz - derül ki a KSH most publikált elemzéséből. (Az elemzés adatai a Háztartási költségvetési és életkörülmény adatfelvételből származnak és a 2011-re vonatkoznak, míg a szubjektív anyagi helyzetre vonatkozó adatok a kikérdezés időpontjára, 2012. márciusára vonatkozó állapotot tükröznek.)
Budapesten szeretnének a legtöbbet keresni
Az, hogy a háztartások mennyi jövedelmet tartanak szükségesnek az átlagos, az annál rosszabb, illetve jobb megélhetéshez, szoros korrelációt mutat a háztartás életszínvonalával, tényleges jövedelmi helyzetével. Ez tükröződik abban, hogy a legszegényebb jövedelmű csoportok csaknem feleannyi havi jövedelmet tartottak szükségesnek az átlagos szintű megélhetéshez, mint a leggazdagabbak. A szubjektív vélemények regionális szinten is jelentősen eltértek: Budapesten az átlagos szinthez havi 149 ezer forintot tartanának szükségesnek, míg Dél-Alföldön ugyanehhez 109 ezer, a Nyugat-Dunántúlon pedig 106 ezer forintot. Igen nagy szóródást mutat a jövedelemelvárás aszerint is, hogy nevelnek-e gyermeket a háztartásban vagy sem, amiben a nagyobb gyermekszámú háztartások méretgazdaságossága is szerepet játszik: a gyermek nélküliek az átlagos szinthez 139 ezer forintot társítottak, míg a gyermekesek 84 ezer forintot, azon belül is a három- és többgyermekesek csupán 64 ezer forintot fejenként.
| 1. jövedelmi ötöd | 5. jövedelmi ötöd | Átlag | |
| Nagyon szűkös | 44 | 95 | 70 |
| Szűkös | 59 | 121 | 91 |
| Átlagos | 79 | 158 | 120 |
| Jó | 105 | 211 | 159 |
| Nagyon jó | 142 | 288 | 215 |
| * a különböző megélhetési szintekhez | |||
| Forrás: KSH |
És mennyi jön össze a valóságban?
A KSH összesítése szerint a magyarországi háztartásokban 2011-ben az egy főre jutó összes fogyasztási kiadás éves, átlagos értéke 791 ezer forint volt (azaz havonta 65,9 ezer forint), ami reálértéken stagnálást (pontosabban minimális, 0,2 százalékos emelkedést) mutat 2010-hez képest, így az évek óta tartó kiadáscsökkenés megállt. A háztartások legnagyobb kiadási tétele továbbra is a lakásfenntartás és a háztartási energia, e célra fejenként, reálértéken évi 198 ezer forintot - az átlagot meghaladó drágulás miatt - a 2010-essel azonos összeget fordítottak. Élelmiszerre és alkoholmentes italokra a magyarországi háztartások 2011 egészében fejenként 181,1 ezer forintot adtak ki, ez reálértéken 3,6 százalékos csökkenést jelentett a múlt évben. A közlekedésre és szállításra fejelenként 95 ezer forintot költöttek, ez reálértéken 5,4 százalékos emelkedés. Jelentősen, reálértéken 13 százalékkal nőtt 2011-ben a hírközlésre fordított összeg, miközben ezen termékek és szolgáltatások ára csak némileg (+0,7 százalék) változott. Ezen belül legmarkánsabb a mobiltelefonnal kapcsolatos kiadások (+27,5 százalék) emelkedtek.
| Főcsoport | 2010 | 2011 | Értékváltozás (%) | Volumenváltozás (%) |
| Élelmiszerek és alkoholmentes italok | 174,6 | 180,6 | +3,4 | -3,6 |
| Szeszes italok, dohányáruk | 24,6 | 24,3 | -1,5 | -1,7 |
| Ruházat és lábbeli | 30,3 | 31,5 | +4,1 | +1,0 |
| Lakásfenntartás, háztartási energia | 189,4 | 198,1 | +4,6 | 0,0 |
| Lakberendezés, háztartásvitel | 29,5 | 29,8 | +1,1 | +0,8 |
| Egészségügy | 37,1 | 37,5 | +1,1 | -1,8 |
| Közlekedés, szállítás | 84,5 | 95,4 | +12,8 | +5,4 |
| Hírközlés | 45,4 | 51,7 | +13,8 | +13,0 |
| Kultúra, szórakozás | 59,8 | 59,0 | -1,3 | -1,9 |
| Oktatás | 6,6 | 6,1 | -6,9 | -6,6 |
| Vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás | 29,2 | 26,7 | -8,6 | -11,0 |
| Egyéb termékek és szolgáltatások | 48,7 | 50,2 | +3,1 | +2,2 |
| Mindösszesen | 759,6 | 790,9 | +4,1 | +0,2 |
| Forrás: KSH |
Az elemzés szerint a 2011-ben bevezetett családi adókedvezmények hatása már kismértékben érvényesült, amelynek eredményeként reálértéken az átlagost 1,7 százalékponttal meghaladóan nőtt a három és több gyermeket nevelő kétszülős háztartások fogyasztása - igaz, az egygyermekes családoknál 0,1 százalékos mínuszt mérte.
