Közleményében a szövetség azokat a gazdaságpolitikai alaptéziseket fogalmazta meg, amelyek a jelenlegi gazdasági helyzetben megítélése szerint hozzájárulnának a beruházások fellendüléséhez, a tartós gazdasági növekedés magalapozásához, a nemzetközi versenyképesség újraépüléséhez, és végső soron az államháztartás GDP-arányos hiányának és adósságának a mérsékléséhez.
A szövetség álláspontja szerint a beruházási tevékenység mélypontja leginkább a tartósan alacsony belföldi és a mérséklődő export kereslet következménye, a beruházások esését a kormányzat gazdaság- és szabályozási politikája az utóbbi években felerősítette.
A gazdaságpolitikai döntéshozók elsősorban a foglalkoztatás növelését tűzték ki célul és ennek fellendüléséből vártak növekedési többletet, ugyanakkor nem ismerték fel, hogy az érdemi és tartós gazdasági növekedéshez a rendelkezésre álló munkaerő mellett beruházás is szükséges - írja közleményében a JVSZ.
Az érdekképviselet felhívja a figyelmet arra, hogy a beruházásokhoz szükséges finanszírozás erőteljesen bizonytalanná vált: a kiszámíthatatlan intézkedések miatt bizalom- és tőkehiány lépett fel, emellett a bankok terheinek növelése következtében drasztikusan csökkent a belföldi hitelezés.
A szövetség elemzés szerint a kormány szelekciós tőkepolitikába kezdett, a hazai fogyasztást kiszolgáló piacok gazdasági feltételeit alapjaiban alakította át, leginkább rontotta, míg a többségében exportra, jellemzően feldolgozóiparba vagy a mezőgazdaságba irányuló tőkét többé-kevésbé előnyben részesítette. Ennek következtében a nettó szintű közvetlen tőkebeáramlás az utóbbi években jelentősen visszaesett.
A JVSZ különösen aggasztó folyamatnak ítéli, hogy a Magyarországon maradó újrabefektetett jövedelmek 2009 óta mínuszba fordultak, azaz a külföldi tulajdonosok több osztalékot vittek ki azóta, mint amennyit a hazai leányvállalatok megtermeltek.
A beruházások elindításához a tőke mellett hitel sem áll rendelkezésre. A hazai vállalati hitelállomány visszaesése nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő - állapítja meg az elemzés.
A kereskedelmi bankok hitelezési képessége rendkívüli mértékben meggyengült, kockázatvállalási hajlandóságuk megroggyant, másfelől a bankok a rájuk nehezedő terhek és a romló portfolióminőség miatti céltartalék-képzés ellentételezése végett igyekeznek emelni kamatmarzsaikat, tovább növelve a forrásköltségek emelkedése miatt egyébként is megugró hitelköltségeket. Még ha volna beruházási szándéka is a hazai vállalkozói körnek, a bankokra kirótt többletterhek - a többször meghosszabbított válságadó, a végtörlesztés és a tranzakciós adó - miatt ezt megakadályozza a banki hitelvisszatartás.
A JVSZ javaslatai a beruházás-ösztönzésre koncentrálnak és szorgalmazzák a jogbiztonság érvényesítését, a kiszámíthatóság javítását, az érdekeltek véleményének figyelembevételét, a bankok hitelezési hajlandóságának növelését és az adminisztratív terhek csökkentését.
