Meglepő kiadások a költségvetésben - mire készül a kormány?

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

A mindenkori költségvetési törvény a kormány gazdaság- és társadalompolitikájának lenyomata: az adótörvényekkel együtt olvasva világossá válik, hogy az adott kormánynak milyen társadalompolitikai céljai vannak, mely társadalmi rétegeket, célokat tart kiemelten támogatandónak. Az elmúlt években számos olyan − jellemzően szociális − kiadástól váltak meg a kormányzatok, amelyek hosszú távon nem voltak fenntarthatóak, így nem nem szolgálták a társadalom érdekeit. Ide sorolható a 13. havi nyugdíj kérdése, de csakúgy a spórolásra, energiatakarékosságra nem ösztönző rezsitámogatások leépítése.

Az Orbán-kormány hatalomra kerülése óta folyik a vita arról, hogy az adópolitikában a kormány helyesen választotta-e meg az eszközöket, amikor a jövedelemadókkal szemben az ágazati adókra helyezte a hangsúlyt, így most ezen kérdésekkel nem is foglalkozunk, egy kérdéstől eltekintve: a sportfinanszírozás nagyívű reformjának tartja azt a kormány, hogy a cégek a társasági adójuk egy részét a kincstár helyett sportegyesületeknek adhatják, kvázi szponzori támogatásként. Idén mintegy 20-25 milliárd forint kerül így a hat kiemelt támogatható sportágba, amely megközelíti a társasági adóbevételek 8 százalékát. A hirtelen pénzbőség természetesen megtette a hatását: a semmiből nőnek ki műfüves focipályák − amelyek fenntartása kérdéses −, illetve megjelentek a gazdaság szürke zónájában tevékenykedő közvetítők. A kiáramló milliárdok miatt a finanszírozási rendszert előbb-utóbb újra kell gondolnia a kormánynak, az adófizetők érdeke azt indokolná, hogy erre minél hamarabb sor kerüljön.

Ugyanakkor idén októberben a kormány három ízben is bejelentett költségvetési megszorításokat, kiadáscsökkentő, de még inkább bevételnövelő intézkedéseket annak érdekében, hogy az államháztartási hiányt a maastrichti három százalék alatt tartsa. A három csomag hatása − pénzforgalmi szemléletben − a kormány számításai szerint meghaladják a 800 milliárd forintot, ennek ellenére a költségvetésben maradtak olyan tételek, amelyek szerepeltetése inkább szolgál rövid távú politikai érdekeket, mint társadalompolitikai célokat.

A megszorítások és spórolás jegyében Orbán Viktor miniszterelnök még a parlamenti pártok támogatásának felfüggesztését vagy legalábbis csökkentését is felvetette, végül is erre a hatmilliárd forintos korlátozásra nem került sor. Ugyanakkor mintegy hatmilliárd forinttal nő az idén a közmédiumok működési kiadása, amely így már eléri a 68 milliárd forintot − ez nagyjából annyi pénz, mint amiből a média profitorientált része működik, a kereskedelmi tévéktől az internetes médiumokon át a nyomtatott sajtóig.

A 2014-es választásokra való felkészülés jegyében több árulkodó kiadás is előfordul a büdzsében: ilyen a nemzeti konzultációkra, illetve a kormányzati kommunikációra félretett összesen 3,2 milliárd forint, ami szokatlanul magas a 2010-et megelőző  kormányok hasonló, 300−500 millió forintos kommunikációs büdzséjével összevetve. De hasonló célokat szolgál a kormányhatározattal a napokban létrehozott egyesült államokbeli Friends of Hungary Alapítvány létrehozása és támogatása is, amelynek alapítására és működtetésére már az idén 3,8 milliárdot fordítanak, amit jövőre további támogatások követnek.

Miközben a kormány a bürokrácia csökkentését tűzte ki célul a ciklus közepén, újabb és újabb hivatalok jönnek létre a különböző minisztériumoknál: az agrártárcának jövőre lesz már Öntözési Hivatala, a Miniszterelnökségnek Nemzetstratégiai Kutató Intézete és immár második évébe lép a NGM Tervhivatala, amely egyéves működése alatt egy épkézláb honlapot nem tud létezése jeléül felmutatni. Jövő januártól költségvetési szervként megkezdi működést a Magyar Művészeti Akadémia is − amelynek köztestületi működése már most viharokat kavart.

A mindenkori kormányzatok szeretik múlhatatlan érdemeiket az átadott autópályák kilométereiben, illetve a betonba öntött milliárdok nagyságában mérni. Ezek a beruházások mára jelentősen csökkentek, illetve azok finanszírozása uniós forrásokból folyik, ám vitatható presztízskiadások azért még akadnak a büdzsében: ilyen meglátásunk szerint az Országgyűlési Őrség felállítása, vagy épp a Parlament épülete előtt folyó Kossuth téri beruházás, amelynek 20 milliárdos számlájából 10,2 milliárd esik 2013-ra, vagy épp a debreceni stadion évek óta tartó építése, amely még jövőre is milliárdokat igényel.