BUX 129728.50 -0,69 %
OTP 39800 0,0 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

A jogász és közgazdászképzéseken tesztelik a rendszert

A Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke szerint nem magas a felsőoktatási intézmények száma Magyarországon, ami probléma, az a szakok túlburjánzása. Mezey Barna ezért a politikát tette felelőssé az Antall József Alapítvány szombati fővárosi konferenciáján tartott előadásában, amelyben arra is kitért, hogy az önfenntartó felsőoktatás nem kifejezetten európai, hanem inkább amerikai modell.

2012. november 10. szombat, 12:54

Fotó: Dömötör Csaba / Pelsőczy Csaba

A rektori konferencia vezetője a Felsőoktatás másként?! mottóval tartott tanácskozáson kifejtette: ma 66 felsőoktatási intézmény működik Magyarországon, amiből 28 az állami - 19 egyetem és 9 főiskola. Ez egyáltalán nem sok - szögezte le, hozzátéve: ami probléma, az a szakok magas száma.

Erről a politika tehet - vélte az ELTE rektora, kiemelve: szinte minden kulturális kormányzat arra sarkallta az intézményeket, hogy minél több hallgatót \"hozzanak be\". Ezt úgy lehetett megtenni, ha szélesítik a kínálatot - mutatott rá, jelezve egyúttal, hogy volt jó pár divatos bölcsészszak, amelyek a rendszerváltáskor \"berobbantak\" és elsorvadtak, mert a társadalom kihátrált mögülük. Hiába mondják a jogász szakokra, hogy túlképzés van, ez nem igaz - szögezte le, hozzátéve: \"a társadalom változatlanul feltölti\" ezt az oktatási formát.

Az kétségtelenül igaz, hogy az 1990-es és a mai adatokat összevetve, \"a minőségnek romlania kellett\" - mondta az MRK elnöke, aki ennek okát a hallgatói létszám háromszorosára növelésében látta, miközben az oktatói létszám gyakorlatilag változatlan maradt. Ugyanakkor Nyugat-Európában is eltömegesedett az oktatás, de ott világosan különbséget tesznek eltérő finanszírozással a kutató nagyegyetemek és \"a tömegoktató főiskolák között\" - jegyezte meg.

Az önfenntartó felsőoktatás modellje nem kifejezetten európai modell, hanem inkább amerikai, ahol az intézmények többsége magánegyetem, és megvannak azok a társadalmi rétegek, amelyek támogatják az intézményeket - fejtette ki a professzor.

Az egyik résztvevő felvetésére válaszolva hozzátette: a tandíj kérdésére azért nehéz válaszolni, mert nincs pontosan definiálva, mit értenek alatta. Mezey Barna kifejtette: amikor az önfenntartó felsőoktatásról a kormányfővel egyeztettek, az látszott, hogy egyelőre a Diákhitel 2-vel összekapcsolt önköltséges képzési formákban gondolkodik. Az önköltség, ha jól van megfogalmazva, lefedheti a képzési költségeket, azt ugyanakkor még nem lehet tudni, hogy mennyire képes ezt a társadalom finanszírozni. A jogász és közgazdász képzésnél most folyik ennek a tesztelése, és jövőre várhatóan már látni lehet mi a helyzet - jelezte.

Szólt arról is, hogy van egy olyan elképzelés, amelynek értelmében néhány stratégiai egyetemet a kormány kiemelten támogatna.
Makay Zsolt, a Jólét és Szabadság Demokrata Közössége elnöke a tandíj bevezetése ellen emelt szót.

MTI
MTI

Ez is érdekelhet