Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Munkaügyi bírságot jellemzően csak egyes, súlyosabb szabálytalanságok elkövetése miatt szab ki a hatóság, ilyenek például a feketefoglalkoztatás különböző formái, a munka- és pihenőidővel, valamint munkabérrel összefüggésben elkövetett bizonyos szabálytalanságok, de idetartozik az engedély nélküli munkaerő-kölcsönzés is − mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Gedeon András. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) szóvivője ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a hatóság a legtöbb esetben csak figyelemfelhívással él vagy kötelezi a munkaadót a szabálytalanság megszüntetésére. Amennyiben a munkaügyi felügyelő a bírságolás mellett dönt, a minimális büntetés 30 ezer forint, ám a bírságplafon − három éven belül legalább egy, a korábbival azonos jogsértés elkövetése esetén − már a 20 millió forintot is elérheti.
Akárcsak az országos statisztikában, a fővárosban is a kereskedelmi szektornál volt szükség a legtöbb munkaügyi intézkedésre − mondta Gedeon. A friss, első féléves ellenőrzési adatok szerint különbség van viszont a képzeletbeli dobogón elhelyezkedő szektorok között, hiszen a második helyen mindkét esetben a szálláshely-vendéglátás található, és amíg országos szinten a feldolgozóipar fért fel a harmadik helyre, addig a fővárosban a vagyonvédelmi ágazat a következő a szabálytalansági rangsorban.
Az NMH szerint a legsúlyosabb jogsértés a feketefoglalkoztatás, azaz amikor munkaszerződés és/vagy bejelentés nélkül dolgoztatják a munkavállalókat, ebben a tekintetben már a vagyonvédelmi ágazat \"viszi a prímet\" Budapesten, őket érte a legtöbb intézkedés és itt volt a legmagasabb az érintett munkavállalók száma. Ezt a szektort a statisztika szerint az építőipari, a kereskedelmi és a szálláshely-vendéglátási ágazat követi.
Gedeon tájékoztatása szerint Budapesten a legjellemzőbb szabálytalanság a munkaidővel és munkabérrel kapcsolatos rendelkezések megszegése volt. Ez utóbbin belül összességében a különböző pótlékok fizetésére vonatkozó szabályokat sértette meg a legtöbb foglalkoztató, de magas arányt képviselt a minimálbérre és garantált bérminimumra, valamint a munkabér védelmére (határidőben történő bérfizetés elmaradása) vonatkozó előírások megszegése is.
