Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Elemzők eltérően vélekednek arról, mi okozhatta - s hogy meddig tarthat - az OTP kedveltsége. A lapunknak nyilatkozó szakértők között volt, aki szerint a miniszterelnök hétvégi bejelentése az önkormányzati adósság államosításáról állt a háttérben, míg mások szerint ez inkább rossz hír volt a hazai bankoknak.
Az egyik vélekedés szerint az államosítással az OTP - amely erősen érintett az önkormányzati hitelezésben - jelentős tartalékolási tehertől szabadulhat meg, mivel az állami adósságnak kisebb a kockázata, mint az önkormányzatinak.
Ezt a vélekedést nem osztotta Gyurcsik Attila, a Concorde szakértője, aki azt mondta, hogy a bank eddig nem is tett félre jelentős tartalékokat az önkormányzati hitelek után, ezért nincs is mit felszabadítania. Gyurcsik szerint inkább jó hír, hogy az állam átveszi ezt az állományt, ezzel ugyanis konszolidálódik az ügyfélkör, aminek egyértelmű nyertesei lehetnek a hitelező bankok. A szakember szerint viszont emiatt nem emelkedett volna ekkorát az OTP árfolyama. A piacon viszont arról pletykáltak, hogy a novembertől hatályos meztelen shortos uniós tilalom okozhatott egyeseknél hirtelen technikai kilengést, mert lehetett olyan alapkezelő, amelynek beakadt a pozíciója - mondta el Gyurcsik, aki emiatt nem is számít tartós emelkedésre.
Máshogy látja viszont Török Bálint, a Buda-Cash elemzője, aki szerint az államosítással egyáltalán nem csökkentek a hitelkockázatok, ezért az eleve nem kellene, hogy hasson a tartalékképzésre. Török szerint a bankoknak egyébként egyáltalán nem pozitív az államosítás, mivel egy kézbe kerül az adósság, így javul az állam alkupozíciója a törlesztési feltételek újratárgyalására. A szakember szerint a miniszterelnök hétvégi szavaiból akár az is kiolvasható volt, hogy a bankokat belekényszerítik az adósság egy részének elnyelésébe. Ennek volt előjátéka a hódmezővásárhelyi önkormányzat esete az Erste Bankkal, és könnyen lehet, hogy ez a forgatókönyv fog országos szinten is megismétlődni.
Török Bálint szerint elképzelhető, hogy az állam a tőke egy részének elengedését kérje, vagy a kamatterhek terén akarhat némi engedményt kicsikarni. Az előbbi akár a tőkerész 20-30 százalékát is érintheti, ami - a közgazdász gyorsbecslése szerint - évi 10 milliárd forintjába is kerülhet az OTP-nek.
Az IMF-fel kapcsolatos hétvégi hírek sem voltak kedvezőek a hazai bankszektornak, ezért egyedüli magyarázatként Török azt a sajtóhírt tartja, amely szerint a jövő héten a túlzott-deficit eljárás fenntartása ellenére sem valószínű, hogy az Európai Unió befagyasztaná a Magyarországnak szánt kohéziós pénzeket.
