Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Bizottság számos kérdésben előrelépést tapasztalt, különös tekintettel a magyar jegybankról szóló törvényre, amelyet illetően a magyar kormány vállalta a Bizottság jogi aggályainak figyelembevételét és a magyar szabályozás módosítását, két további ügyben azonban nem került sor a Bizottság jogi aggályainak orvoslására - olvasható az Európai Bizottság által kiadott közleményben.
A Bizottság szerdai döntése után kiadott közleményben ezzel indokolja az uniós végrehajtó testület, hogy két kötelezettségszegési ügyben - az adatvédelmi hatóság függetlensége, valamint a bírák, ügyészek és közjegyzők szolgálati viszonyának felső korhatára kapcsán - az Európai Unió Bíróságához fordul Magyarországgal szemben.
A jegybank függetlenségével kapcsolatban Olli Rehn alelnök által 2011 decembere óta felvetett jogi aggályokat illetően Magyarország ígéretet tett szabályozásának módosítására, továbbá olyan egyéb kötelezettségvállalásokat és pontosításokat tett, amelyek rendezik a Bizottság által felvetett kérdéseket - áll a közleményben.
Amennyiben Magyarország végigviszi az általa bejelentett intézkedéseket, úgy a Bizottság a jogszabályok elfogadása után készen áll lezárni az ügyet, mivel ezek a módosítások hatályon kívül helyeznék azokat a magyar jogszabályi rendelkezéseket, amelyek összeegyeztethetetlenek voltak az uniós Szerződések függetlenségre vonatkozó követelményeivel (az EUMSZ 130. cikkével, valamint a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányának 14. cikkével) - olvasható az indoklásban.
Adatvédelem
A Viviane Reding alelnök, uniós jogérvényesülési biztos 2011 decemberében a magyar adatvédelmi hatóság függetlenségével kapcsolatban felvetett jogi aggályok miatt 2012. január 17-én indult jogsértési eljárás.
Az üggyel összefüggő aggályokat Magyarország csak részben orvosolta: 2012. április 3-án módosította nemzeti jogszabályait annak érdekében, hogy az uniós joggal összhangban biztosítsa az új (a korábbi adatvédelmi biztos hivatalát 2012. január 1-jével felváltó) Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság függetlenségét. Erre tekintettel a Bizottság szerdai ülésén úgy határozhatott, hogy az ügyben felvetett aggályai közül némelyeket elvet.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság létrehozásával kapcsolatban azonban maradtak vitás kérdések: a Bizottság álláspontja szerint Magyarország megsértette a felügyelő hatóság függetlenségét azáltal, hogy a törvény által előírtnál két évvel és 9 hónappal korábban megszüntette az adatvédelmi biztos megbízatását.
Mivel a nemzeti adatvédelmi felügyelő hatóság személyi függetlensége - amely magában foglalja a hivatalból történő elmozdítással szemben a megbízatás ideje alatt érvényesülő védelmet is - az uniós jog alapvető követelménye és a nemzeti adatvédelmi hatóság átszervezése nem indok az e követelménytől való eltérésre, a Bizottság szerdán Viviane Reding alelnök javaslata alapján úgy határozott, hogy az Európai Bíróság elé utalja az ügyet.
Igazságszolgáltatás
2011 decembere óta a Bizottság komoly jogi aggályokat vetett fel a Magyarország új Alaptörvénye alapján elfogadott, az igazságszolgáltatást érintő intézkedésekkel kapcsolatban is.
A Bizottság egyik konkrét jogi aggálya a bírák, ügyészek és közjegyzők szolgálati viszonyának felső korhatárának 70-ről 62 évre történő leszállítása volt.
A Bizottság a szerdai ülésén ez ügyben is úgy határozott, hogy az eljárást tovább lépteti és az Európai Bíróság elé utalja, mivel a testület szerint a Bizottság márciusi, indokolással ellátott véleményét követően Magyarország e kérdésben nem szolgáltatott \"objektív vagy koherens indokolást\" - áll a közleményben.
Tekintettel az ügy sürgősségére (236 bíró szolgálati viszonyának közelgő megszűnésére), a Bizottság gyorsított eljárás lefolytatását is kérni a Bíróságtól. A Bizottság egyúttal arra kérte a magyar hatóságokat, hogy az Európai Unió Bírósága előtti eljárás befejezéséig függesszék fel a vitatott törvény alkalmazását, a későbbi belföldi perek és az érintettek által benyújtott kártérítési keresetek elkerülése érdekében.
A bíróságok függetlenségének kérdése
A Bizottságnak továbbra is aggályai vannak a magyarországi igazságszolgáltatás függetlenségét illetően. Közlemény konkrétan két alapvető kérdést említ: az Országos Bírói Hivatal elnökének a konkrét ügyben eljáró bíróság kijelölésére vonatkozó jogkörét, és a bírák - hozzájárulásuk nélküli - kirendelésének lehetőségét.
A Bizottság attól tart, hogy ezek az intézkedések érinthetik az uniós jog hatékony magyarországi érvényesülését, valamint az állampolgárok és a vállalkozások számára az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikke alapján garantált alapvető jogot, amely - az uniós joggal kapcsolatos ügyekben - független bíróság előtti, hatékony jogorvoslathoz fűződik.
A közlemény hangsúlyozza: a Bizottság kiemelt figyelemmel fogja kísérni a magyar Országgyűlésben jelenleg is folyó a jogszabály módosításainak vitáit, hogy meggyőződjön az uniós jogot érintő ügyekben az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikke által garantált, hatékony jogorvoslathoz való jog biztosításáról, és figyelembe fogja venni, hogy a módosítások végrehajtása a Velencei Bizottság ajánlásainak megfelelően történik-e meg.
Még indulhat eljárás
A közlemény szerint Viviane Reding alelnök nyár előtt találkozót fog összehívni az Európai Unió Legfelsőbb Bíróságai Elnökeinek Hálózatával, amelyre meghívást fog kapni a magyar igazságügyi miniszter, az Országos Bírói Hivatal elnöke, az Országos Bírói Tanács elnöke, valamint a magyar Alkotmánybíróság és a Kúria bírái, hogy felvilágosítást adjanak a magyar igazságszolgáltatás aktuális helyzetéről.
A közlemény ugyanakkor leszögezi: a Bizottság fenntartja magának a jogot, hogy ebben az ügyben is kötelezettségszegési eljárást indítson, amennyiben nem sikerülne megyőződnie arról, hogy Magyarországon a független bíróságok az uniós jog előírásainak megfelelően, hatékonyan fogják alkalmazni az uniós jogot.
