A FH 1-től 7-ig terjedő pontrendszerében Magyarország a politikai jogok kategóriájában a legjobb, 1-es osztályzatot kapta, de a polgári szabadságjogok tekintetében 2-esre romlott az megítélése. A rosszabb megítélést a FH a \"vitatott alkotmányos és jogszabályi változásokkal\" indokolta, amelyek \"a bírói kar függetlenségének aláásásával fenyegetnek.\" A civil szervezet értékelési módszerének értelmében az országok az 1-től a 2,5-es átlagig számítanak \"szabadnak\".
A Szabadság a világon 2012: az arab felkelések és azok globális utóhatása című jelentés szerint Közép-Európában Magyarország jelenti \"a legkomolyabb problémát\". A FH dokumentuma szerint \"Orbán Viktor kormánya kihasználta a kétharmados többséget, hogy az ellenzék megfelelő részvétele nélkül keresztülhajtson egy új és problematikus alkotmányt és egy sor törvényt, amelyekre széles körben úgy tekintenek, mint amelyek fenyegetést jelentenek a sajtószabadságra, a bírói függetlenségre és a politikai pluralizmusra\". Az jelentés más helyütt úgy fogalmaz, hogy az alkotmány és a rengeteg új törvény \"komolyan meggyengíthetik a sajtószabadságot, a bírói függetlenséget és az igazságos választási folyamatot\".
A FH Közép-és Kelet-Európában, valamint az eurázsiai térségben Magyarországon kívül Albániában, Azerbajdzsánban, Kazahsztánban és Ukrajnában állapított meg hanyatlást. A jelentés szerint Magyarország - Ukrajnához, Dél-Afrikához és Törökországhoz hasonlóan - \"a demokratikus fejlődés fontos sikertörténetének számított\", ám a demokrácia hitelessége mind a négy \"új demokráciában\" megkérdőjeleződik.
\"(Barack) Obama (amerikai elnök) többször is személyesen kinyilvánította Amerika világméretű elkötelezettségét a demokratikus átalakulás mellett, ám konkrét esetekben nem vetette latba a Fehér Ház tekintélyét. Ehelyett Hillary Clinton külügyminiszter volt az, aki nyilvánosan szóba hozta az emberi jogok megsértését Oroszországban Magyarországon és Törökországban.\" - olvasható a jelentésben.
A FH szerint az az ország sorolandó a \"szabad\" kategóriába, amelyben a politikai verseny nyílt, ahol a polgári szabadságjogok tiszteletben tartásának légköre uralkodik, jelentős a civil társadalom aktivitása és független a média. A jelentés 87 országot minősített \"szabadnak\" 60-at \"részben szabadnak\" 48-at pedig \"nem szabadnak\".
A jelentés előszavában Arch Puddington, a FH kutatási ügyekért felelős alelnöke leszögezte, hogy az arab világon tavaly végigsöpört politikai felkelések jelentik a legjelentősebb kihívást a tekintélyuralmi kormányzásnak a szovjet kommunizmus összeomlása óta.
