Ez lett a a nyugdíjpénzek maradékának a sorsa

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

A Napi Gazdaság pénteki számának cikke

Összesen 654 milliárd forint piaci értékben birtokol hét tőzsdei társaságban nagytulajdonosi részesedést a magyar állam. Ez részben a magánnyugdíjpénztáraktól átvett vagyon, de maradtak korábbról is jelentősebb csomagok. A kormány tehát jelentős tartalékokkal bír részvényekben is − ám ha megvizsgáljuk ennek az értékesítési lehetőségét, már korántsem annyira rózsás a helyzet. A teljes összeg nagy részét gyakorlatilag két társaságban, a Molban és a Richterben tulajdonolt részesedés teszi ki.

A legtöbbet természetesen a Mol-részesedés ér, amelynek a teljes értéke jelenleg mintegy 420 milliárd forint. Ennek eladása azonban nehezen lenne magyarázható, hiszen tavaly májusban a magyar állam 1,88 milliárd euróért vette meg a Szurgutnyeftyegaz 22 179 548 darab Mol-részvényét, ami részvényenként 84,76 eurós, az akkori 265 forintos eurókurzuson mintegy 22 400 forintos árfolyamnak felelt meg. A jelenlegi árfolyam viszont mintegy 25 százalékkal alacsonyabb, tehát tetemes veszteséget könyvelne el a kormány az egyébként stratégiai befektetésnek szánt Mol-csomag eladásából. Ekkora részesedés eladása ráadásul komoly nehézségekbe ütközne, hiszen egy ilyen méretes csomagra nem könnyű vevőt találni, különösen a jelenlegi globális és magyar piaci helyzetben.

A másik nagyobb, Richterben lévő részesedés értékesítése pedig azért lenne problémás, mert a 25 százaléknyi részvénycsomag átváltható kötvények fedezete. Ezt előbb az államnak ki kell fizetnie, és csak utána értékesítheti − ebből következően gyakorlatilag nem lenne bevétele a tranzakcióból. Ezzel szemben a Mol-csomag értékesítése esetében megoldást jelenthetne, ha a részvénycsomagot vagy annak egy részét átváltható kötvény formájában tenné pénzzé az állam. A kérdés csak az, hogy ezt milyen kamat mellett tudná megtenni.

A 650 milliárd forint összértékű csomagból 600 milliárdnyi papírt mindenesetre nehezen tudna készpénzzé tenni a kormány. Ehhez adódik hozzá a Rába-részvényekben tartott 1 milliárd forint − a cégre viszont nyilvános vételi ajánlatot tett a magyar állam, tehát ez inkább pluszkiadást jelent majd a költségvetésnek (amennyiben meglesz az összes versenyhatósági jóváhagyás).

Ezen túlmenően még több tíz milliárd forintja fekszik az államnak részvényekben, az 5 százalék alatti részesedéseket azonban nem kell bejelenteni. Azt viszont lehet tudni, hogy ezekből ad is el az állam: a Magyar Telekom esetében például a közelmúltban jelentették be, hogy a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap adott el ezekből a részvényekből. A közleményt viszont csak azért tették közzé, mert az állam részesedése 5 százalék alá esett a tranzakcióval, de a bejelentés sem az árat, sem az eladott részvények darabszámát nem tartalmazta. Így csak annyi tudható, hogy az alap birtokában 51 887 763 darab Magyar Telekom-részvény maradt, ami 4,9761 százalékos tulajdonrészt jelent. Elképzelhető, hogy ez a részesedés is tovább csökkent, hiszen bejelentési kötelezettség innentől nem terheli az államot. A részvényekben fekvő vagyon tehát túl nagy tartalékot nem jelent az állam számára, a meglévő részesedések eladásából befolyó bevétel − a költségvetési hiányszámokkal összevetve − nem számottevő tétel.