Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A kormányszóvivő elmondta: a jelenlegi szabályozás nem adott megfelelő választ a munkaerőpiac valós igényeire, ezért a jövőben nagy hangsúlyt kell helyezni a gyakorlati ismeretek elsajátítására, ezért az egyetemeknek és az ipari központoknak jobban együtt kell működniük a szakképzés területén.
Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikai államtitkára a részletekről elmondta: a szakiskolai képzés jelenleg túl hosszú, a 4-5 év alatt túl sok a közismereti tárgy, az első két évben nem találkozik a hallgató a szakmájával, nagy a lemorzsolódás.
Jelenleg az is probléma, hogy a gyakorlati képzésben kevés cég vesz részt, a képzés végén kapott OKJ-s bizonyítvány pedig csak elméletben teszi alkalmassá a tanulókat a szakmára.
A képzés 3 éves lesz - vagy ennél hosszabb
Fontos változás, hogy általánossá teszik a 3 éves szakiskolai képzést, ahol mindhárom évfolyam szakképző évfolyam lesz, a 9. évfolyamon elsősorban szakmai alapismereteket és közismereti tárgyakat tanítanak, a 10-11. évfolyamon pedig főként szakmai elméletet és szakmai gyakorlatot, mondta Czomba Sándor. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy nem minden szakmánál három éves a képzés, azoknál a szakképesítéseknél, ahol a szakma elsajátítása ennél hosszabb időt kíván, a törvény erre is lehetőséget kínál.
A szakközépiskolákban 4 éves lesz a képzés, utána egy, illetve két éves képzéssel lehet megszerezni a kvázi technikusi képesítést. Kiemelte, hogy a negyedik év végén nem szakmunkás bizonyítványt, hanem a TEÁOR szerinti besorolású szakképesítésre jogosító papírt kap a tanuló. Hozzáfűzte, hogy ezzel munkát vállalhat, vagy egyes szakmákban továbbtanulhat a szakma elsajátításáig.
Beszélt arról is, hogy jelenleg több mint 400 képesítés szerepel az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ), itt is lesznek változások, 100 körülire szeretnék csökkenteni a képesítések számát, és átláthatóbbá tenni az OKJ rendszert.
A cégek is kellenek
Czomba szerint jelenleg körülbelül 40 ezer tanulószerződés van Magyarországon, ez a képzésben részt vevők számához képest nagyon alacsony, a következő években akár kétszeresére is nőhet számuk. Ehhez az szükséges, hogy azok a cégek, vállalkozások is partnerek legyenek a gyakorlati oktatásban, amelyek most nem foglalkoztatnak tanulót - ebben számítanak a Magyra Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) segítségére.
Tanulószerződés a szakképző iskolákban 10. osztálytól köthető, illetve jelentős korlátozásokkal tanuló előszerződést lehet kötni 9. évfolyamon is - jelezte az államtitkár.
Hangsúlyozta: az első szakképesítés mindenkinek számára ingyenes, ez a szakközépiskolásoknál az 5. vagy 6. év végén szerzett szakmai bizonyítványt jelenti majd.
A tervezet erősíti a duális rendszeren alapuló gyakorlati képzést, komplex szakmai és törvényességi ellenőrzési rendszert vezetne be, jelentősen kiterjesztenék a kamara szakmai és hatósági feladatait a szakképzésben, és átalakulna a szakmai vizsgáztatás rendszere is - mondta az államtitkár. Kiemelt szerepet kap a szakképzésben a pályaorientáció és a pályakövetés is - hangsúlyozta Czomba.
