Matolcsy ezredszer elmondta, hogy szerinte 2010 májusában az új kormány szinte megoldhatatlan problémákkal szembesült, hiszen az államháztartás hiánya a tervezett 3,8 százalékkal szemben akár a GDP hét százaléka is lehet volna - mindezt a gazdasági miniszter a parlament gazdasági bizottságában mondta , ahol az évente - már amúgy régóta esedékes - kötelező beszámolóját tartotta.
A miniszter elmondta, hogy a kormány nem ortodox módszerekkel kezelte a problémát - ráadásul egyes adócsökkentéseknek köszönhetően sikerült növekedést is beindítani. Matolcsy emlékezettet arra, hogy a költségvetés eredetileg 0,9 százalékos gazdasági visszaeséssel számolt 2010-re, ám az mégis növekedésbe fordult, hisz a GDP 1,2 százalékkal nőtt - szerinte ez kizárólag az Orbán-kormány növekedésösztönző intézkedéseinek köszönhető. Ezen intézkedések között említette az adócsökkentéseket és a magánpénztári rendszer szétverését.
Fordulat a foglalkoztatásban, \"stabilizálódott\" fogyasztás
A kormány tervei szerint 2018 végére a GDP 50 százalékára csökkent az államadósság mértéke. A miniszter szerint a kormány intézkedéseinek köszönhetően foglalkoztatási fordulat következett be, a lakossági fogyasztás \"szinte\" stabilizálódott. A kormány intézkedéseinek köszönhetően Magyarország kikerült az Európai Unió válságzónájából.
Az elmúlt hat hétben viszotn az újabb válság következtében a Magyarországgal kapcsolatos kockázatok is megnőttek, ezért kell a 2012-es államháztartás hiányát a GDP 3 százaléka alatt tartani és növekedésösztönző döntéseket hozni. A kormány tisztában van a kockázatokkal, a kibontakozó új világgazdasági válsággal - hangsúlyozta Matolcsy György.
A nemzetgazdasági miniszter szerint a magyar CDS felárak Magyarország esetében azért magasak mert nagy a pénzügyi kitettsége az országnak, ugyanis az előző kormányok bűnös módon a GDP a 50 százalékáról 80 százalékára emelte az államadósságot. Tovább növeli a kockázatokat a magyar devizahitelek magas aránya, hiszen az egymillió háztartás adósságcsapdában van.
Mit akar a kormány?
A kormány tudatában van a kockázatokkal - és válaszolunk rá - mondta a miniszter. Ennek keretében a 2011-es költségvetésben a kormány újabb 100 milliárdos kiigazító csomagot fogadott el. A 2011-es költségvetés stabilizálása a legfontosabb lépés, a második lépés, hogy a 2012-es büdzsét 2,5 százalékos hiánnyal tervezzék meg.
A kormány olyan büdzsét tervez amely biztonságosan \"beállítja\" ezt a három százalék alatti hiányt. A harmadik lépés, hogy minden lehetséges eszközzel bővítse a foglalkoztatást. Ennek jelei már látszódnak, elsősorban a közfoglakoztatás esetében - fogalmazott Matolcsy.
A kormány további intézkedése az otthonvédelmi program tovább vitele és az, hogy segítséget nyújtson annak az egymillió devizahitelesnek, akik adósságválságba kerültek.
Matolcsy szerint fogyasztási fordulatot tenni kell, növelni kell a fogyasztás bővülésének lehetőségét - ennek érdekében a kormány véglegesíti az egykulcsos egységes adót, ami a háztartásoknak összességében 500 milliárd forintos többletet nyújt. A kormány 2012 végére befejezi az egykulcsos 16 százalékos adórendszer bevezetését - mondta Matolcsy.
A nemzetgazdasági miniszter az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottságának hétfői ülésén azt is kifejtette: keresik a hazai kis- és középvállalkozások beruházási forrásait növelő, illetve a külföldi - kínai, kelet-ázsiai - tőkebevonási lehetőségeket.
Megjegyezte:\"miközben 2011-ben ezermilliárd forintos gazdaságélénkítés folyt, a bankszektorban 1700 milliárd forintos hitelkivonás történt.\"
Ezt kellett volna tenni
Matolcsy György szerint a korábbi pénzügyminiszterek és a jegybank is hibázott, amikor 2003 után a devizahitelek elterjedésekor nem tettek meg három kötelező gazdaságpolitikai védelmi intézkedést.
A nemzetgazdasági miniszter kérdésre válaszolva azt mondta: be kellett volna vezetni, hogy az MNB valutatartalékának szerkezete kövesse a devizahitelesek euró és svájci frank kölcsöneinek arányát, ha több azokban a frank, akkor utóbbi fizetőeszközből a jegybanknak is többet kellett volna tartalékolnia, és akkor képes lenne ma beavatkozni. A pénzügyminiszternek pedig céltartalékot kellett volna képeztetnie a bankokkal, ha devizában hiteleznek. Harmadik védelmi intézkedésként mindenkivel, aki devizában vett fel hitelt, árfolyam-biztosítást kellett volna köttetni - hangsúlyozta.
Magyarország mégsem Görögország?
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) nemcsak nem értett egyet a bankadóval, a magánnyugdíj-pénztári rendszer reformjával és a krízisadóval, de mindent megtett nyíltan és a kulisszák mögött azért, hogy a magyar kormány ne hozza meg az ezekről szóló döntéseket, illetve vonja vissza azokat - mondta Matolcsy. A miniszter szerint, az IMF visszavonatná a három intézkedést, ha tehetné. Úgy fogalmazott: \"egy dicséretre 20-25 víz alatti rúgás jut\", minden hasonló jellegű magyar döntést \"megpróbáltak megtorpedózni és visszafordítani, meggátolni a fertőzést, hiszen mindig azt mondták, hogy ha ti bankadót vezettek be, mindenki be fogja vezetni, tizenketten bevezették, ha ti a nyugdíjpénztárt megreformáljátok, mindenki utánatok megy\".
A szervezet egy-egy kedvező véleménye Magyarországról annak köszönhető, hogy belátta, az ország nem jelent olyan jellegű kockázatot, mint Görögország, Portugália, Írország, Spanyolország vagy Olaszország - tette hozzá.
