A csütörtöki londoni kereskedésben ugyanakkor csökkent a magyar államadósság-törlesztési kockázat biztosítási tranzakcióinak árazása, amely előző nap az év eleje óta nem mért szintekre emelkedett. Egyes londoni elemzői vélemények szerint a megugrás összefüggésben lehetett azzal, hogy a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) aznap egy év moratóriumot kért az önkormányzati hitelek tőketörlesztésére.
Csütörtöki kommentárjukban a Barclays Capital - az egyik legnagyobb citybeli befektetési bankcsoport - felzárkózó piaci elemzői kifejtették azt a véleményüket, hogy a kezdeményezés \"emlékezteti a befektetőket\" a kinnlevőség-állomány kedvezőtlen devizaösszetételére, amely szűkíti a magyar kamatpolitika mozgásterét is, és ez az egyik oka annak, hogy a magyarországi deviza- és kötvénypiaci mozgások valószínűleg \"szoros korrelációban maradnak\".
A Barclays Capital londoni elemzőinek becslése szerint a magyar önkormányzatokra - amelyek jelentős, fedezetlen svájci frank-alapú kötelezettségi pozíciókat építettek fel - a svájci frank drágulása csak 2010 vége óta 200 milliárd forint körüli pótlólagos adósságterhet rótt.
A ház szerint a svájci frank erősödése - amellett, hogy visszahúzó erővel hat a fogyasztási kiadásokra - negatív hatást gyakorol az EU kohéziós alapjaiból érkező folyósítások önkormányzati felvevőképességére is. Ráadásul korlátozza a gazdaságpolitikai döntéshozók mozgásterét is, például egy újabb gazdasági lassulás kezelésére. Egy esetleges MNB-kamatcsökkentés ugyanis - ha forintgyengülést okoz - a devizaadósok pénzügyi mérleghelyzetén keresztül kedvezőtlen hatást gyakorolna a magyar gazdaság egészére, még akkor is, ha az exportot egyébként segítené - fejtegették csütörtöki kommentárjukban a Barclays Capital londoni elemzői.
Előző nap a Royal Bank of Scotland (RBS) bankcsoport londoni globális feltörekvő térségi kutatási részlegének vezetője, Timothy Ash az önkormányzati törlesztési moratóriumról szóló indítványt kommentálva közölte: jóllehet az RBS az önkormányzati törlesztési moratóriumról szóló előterjesztésben nem lát semmiféle továbbháruló nem teljesítési következményt Magyarországra mint szuverén adósra, ám az indítvány megterheli a piaci hangulatot, mivel \"valamiképp mégiscsak a fizetési hajlandóság hiányára vall a közszektor egyes elemei részéről\".
