Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló törvény módosító javaslatába rejtve váratlanul, a zárószavazás előtt terjesztett be energetikai törvényeket módosító javaslatot a parlament elé az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság tegnap. A módosító a magyarországi gáztőzsdéről rendelkezik, működtetésére pedig a rendszerirányító (azaz a Mavir Zrt.) tulajdonában levő szervezett villamosenergia-piaci engedélyest jelöli meg, ez a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) egy leányvállalata lehet. A gáztőzsdei kereskedésnek a javaslat szerint legkésőbb 2013. január elsejétől el kell indulnia.
A tőzsdéről jöhet az olcsóbb gáz
A majdani börze piaci pletykák szerint a távhőszolgáltatóknak és a lakosságnak juttatandó kedvezményes árú gáz forrását jelenthetné, az MVM által importforrásokból közvetlenül beszerzett gázzal. A működtető társaság részvényeit (illetve azoknak egy részét) a megtérülést követően eladhatja a tulajdonos, 10 százalékos tulajdonrészt pedig vételre kell majd felajánlani a földgázszállítási engedéllyel rendelkező cégeknek (a Molhoz tartozó FGSZ Zrt.-nek, illetve az MVM-csoport tagjaként az OVIT Zrt.-nek).
A lapunk által megkérdezett piaci szereplők körében meglepetésként hatott az indítvány. Furcsa, nehezen érthető a javaslat megfogalmazása, amelyet igyekszünk értelmezni - fogalmazott megkeresésünkre Kutas István, az E.On Hungária Zrt. médiakapcsolati és pr-vezetője. Ami világosnak látszik: a gáztörvényt úgy akarják átalakítani, hogy a Földgázszállító Zrt-től (FGSZ) a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) vegye át a gázkereskedést. Az új felállásban azonban a szakértelem és a háttér bizonytalansági tényező; a feladat az FGSZ-nél jó kézben van. A megvalósítás ma még nem ismert ütemezése további bizonytalanságot jelent - tette hozzá Kutas.
Kétséges a börze sikere
A gáztőzsde létrehozása elvileg több pozitív hatással is járhat, például a napi piac kiteljesedhet, a határidős kereskedésre is lehetőség nyílhat, összességében pedig akár árleszorító hatással is járhat - mondta a Napi Gazdaság Online-nak Barta Judit, a GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója. Ezzel együtt némileg érthetetlen, miért fogalmaz a javaslat ultimátumszerűen, vagy miért foglalkozik olyan hosszan a feltételekkel, mielőtt az MVM-leánycég hatáskörébe utalja az alapítást és üzemeltetést.
Mindenesetre a magyar áramtőzsde példája azt mutatja, hogy igen sok munka kell egy jól működő rendszer fölépítéséhez - a HUPX-en például mostanában vezetik be a fizikai határidős kereskedést. A gáztőzsde a hosszú távú gázkereskedelmi szerződések rendszerét is fölforgathatja, az azonban kétes, hogy például az önkormányzatok hamarosan a tőzsdén vásárolják majd meg a szükséges földgáz mennyiséget - mondja a szakember. A kezdeményezés sikerét ugyancsak kétségessé teszi, hogy az eddigi tapasztalatok szerint a hasonló specifikus börzék többnyire jelentős gázkereskedelmi központokban jöttek létre - tette hozzá Barta.
Hozott is, meg nem is a kapcsolt fillér
A hétfőn beterjesztett indítvány emellett a távhőtermeléshez kötődő, kapcsoltan hőt és áramot termelő erőművek támogatásával is foglalkozik. A kötelező átvételi (kát) rendszer átalakításával a legutóbbi információk szerint e termelők hőoldali támogatásban részesülnek majd. (Szakmai szereplők korábban arra hívták fel a figyelmet, hogy egy kapcsolt bizonyítvány mielőbbi bevezetése jelenthetne hosszú távon kiszámítható megoldást.)
A mostani módosítás ezt nem érinti, azonban az 50 megawatt névleges teljesítmény alatti erőművek számára egy kapcsolt mérlegkört hozna létre július elsejétől, illetve bevezetné a \"kapcsolt termelésszerkezet-átalakítási díjat\", amely a rendszerhasználati díjakban kilowattóránként 1,2 forintot jelentene (a Vértesi Erőművet támogató szénfillérhez hasonlóan) − azaz továbbra is az áramfogyasztók fizetnék. Úgy tudjuk, az összeg − bár alacsonyabb a szakma által vártnál − összességében elfogadható a piac számára, ugyanakkor európai uniós tiltott-támogatás-eljárással járhat.
Kutas szerint a kapcsoltan hőt és villamos energiát termelő erőművek támogatására az áramszámla rendszerhasználti díjába építendő kilowattóránként 1,2 forintos tétel túlságosan szerénynek, elégtelennek tűnik. Barta úgy vélte, az úgynevezett kapcsolt termelésszerkezet-átalakítási díj bevezetése a mesebeli okos lány módszerére emlékeztet, aki \"hozott is, meg nem is\". Miután rájöttek, hogy a kát-támogatások nélkül nem megy, a jelek szerint egyfajta kiskapun visszahoznák a dotációt - fogalmazott.
Nem csökken a támogatás
A villamosenergia törvény módosítása a hővel kapcsoltan áramot termelők támogatásában rosszabb helyzetet teremt: emelkedik a támogatás összege, amit a végfelhasználó fizet meg és kevésbé átlátható lesz a rendszer - mondta Zarándy Tamás, az Ipenerg Ipari Energiafogyasztók Érdekképviseleti Szervezetének szakértője az MTI-nek. A szakértői számítások szerint az új támogatási fix összeg mintegy 48 milliárd forint támogatást jelent ezeknek az erőműveknek, amit növel a jogszabály változtatás nyomán a hőtermelőknek a gáz árában nyújtott további mintegy 15-30 milliárd forint támogatás - tette hozzá Zarándy.
Az elmúlt évben, 2010-ben 56 milliárd forint támogatást kaptak a hővel áramot termelő erőművek a Magyar Energia Hivatal adatai szerint, amely támogatást is a végfelhasználók fizették meg. Zarándy úgy vélte, a korábbi kát-rendszer tisztább, átláthatóbb volt. Igaz, a mostani törvénymódosításhoz kapcsolódó alsóbbrendű jogszabályok még nem ismertek ugyan, de kérdéses, hogy ki kinek és hogyan fizet a rendszeren belül.
